Mit tesznek a nők egy kapcsolatért/ban?

Erre egy szóval lehet válaszolni: semmit.

Illetve de, egy dolgot: szétteszik a lábukat, és úgy gondolják, hogy ezzel ők eleget tesznek.

És sajnos joggal is gondolják ezt, mégpedig a sok bamba fickó miatt, akik a pináért cserébe így elkényeztetik a nőiket.

De semmi szükség erre, pinát lehet kapni pénzért vagy hazugságokért és hamis ígéretekért cserébe, de nem kell valójában semmit sem megtenni a nőknek.

Nem érdemlik meg, mert ők sem tesznek semmit, ráadásul a f-szra ők is vágynak, szóval ha nagyon ki vannak éhezve, akkor nem nagy mutatvány ledumálni róluk a bugyit és dugni egyet.

#12.

Nem mindenki ilyen, fáj, hogy ilyen beszűkült a látóköröd és mindenkit egy kalap alá veszel.

12.

"pinát lehet kapni pénzért vagy hazugságokért és hamis ígéretekért cserébe, de nem kell valójában semmit sem megtenni a nőknek. "

Nahát, te maga vagy az értelem csúcsa.

Ha szerinted ez így rendben vagy, akkor nem a nőidet minősíted, hanem saját magadat. :)

Nem veszek mindenkit egy kalap alá, elfogadom, hogy lehetnek kivételek is a nők között, de a számuk annyira kicsi, hogy statisztikai értelemben teljesen jelentéktelenek.

Másképp fogalmazva, amikor rámész egy nőre, akkor kb. 99,999% a valószínűsége annak, hogy pont olyan nő, mint amit leírtam, és csak kb. 0,001% a valószínűsége annak, hogy nem olyan.

És ilyen körülmények között egy értelmes nem a nagyon-nagyon valószínűtlen kimenetelre készül fel és számít, hanem a nagyon-nagyon valószínűre, és 100000 esetből 99999-szer ez a jó döntés.

Ezt

[link]

Gondolom, anyudról mintázod, amit írsz. Ugye, 14-es? Faterod is olyan lúzer volt, aki elvett egy csajt csak a pinájáért? Aki nem csinál semmit, csak eltartatja magát.

Ha véletlenül nem így van, akkor kérlek, kapjál már a bucidhoz, és disztingválj, mielőtt ítélkezel.

Mindenki más. Én sokszor láttam, hogy barátnőim mindent megtesznek, eltűrnek, közben páros lábbal kellett volna kirúgni a pasit. Én nem vagyok szívbajos ilyen téren, ha nem ment, léptem, nem hagytam magam megalázni. Ennek az eredménye az lett, hogy találtam valakit, aki valóban a társam lett. Mindent megtesz értem, figyel rám, támogat...stb. Épp ezért én is ilyen vagyok vele. Ha húzós napja van, nekem pedig nem, viszek neki valami finomságot. Figyelek rá, ismerem a hobbijait, érdeklődési körét, és igyekszem azokban támogatni, meglepni. Nem bizonyos alkalmakkor, hanem csak úgy is. Miatta egyre jobban főzök, mert imádja a gyomrát, de ő sem rest összeütni valami finomat.

Talán az első mérföldkő az volt, mikor kettesben elutaztunk vidékre, minden balul sült el, teljesen elvágódtunk minden technológiától, így "kénytelenek" voltunk egymással foglalkozni 0-24. Pár óra alatt egymásra hangolódtunk, mindenből valami emlékezetes dolgot alkottunk együtt. Ha valami gond adódott, előrukkoltunk valamivel, ami csak kettőnké lett. Előtte sem volt rossz a kapcsolatunk, de azóta még teljesebb a harmónia.

Szóval jó esetben a férfi és a nő egyformán tesz a kapcsolatért, de ehhez megfelelő embert kell találni, ami szerintem nem egyszerű dolog. Sok ember retteg a magánytól, rengeteg kényelmetlen kompromisszumot köt, ami idővel frusztrációhoz vezet. Nem arról van szó, hogy nem kellenek kompromisszumok egy kapcsolatban, de jó esetben ilyesmi után mindkét félben pozitív érzések maradnak. Rossz esetben az egyiknél nem ez történik. Ha ez utóbbi rendszeres, akkor a kapcsolat haldoklik. Ha megfelelő kommunikációval nem sikerül megoldani, akkor bölcsebb tovább lépni. Ellenben annyiban igazuk van a többi hozzászólónak, hogy ez bátyád élete, ő rendelkezik felette, neki kell így élnie, és ebbe te nem látsz bele 100%-ig, így csak tanácsot adhatsz HA kéri.