Ha valaki közmunkásként próbál meg társkeresőn ismerkedni, milyen esélyekkel indul?

2-es, 5-ös, 7-es, 8-as válaszok írói kapjátok be a f.a.s.z.o.m!

Üdvözlettel: egy ex közmunkás!

Bennem is az merült fel rögtön, hogy szép és jó, hogy feláldozza magát a szülőkért, de ha ennyire nem tud még a faluból sem kimozdulni, akkor hogy akar egyáltalán egy randit összehozni...?

A dolog ott kezdődik, hogy vegyen egy biciklit, rollert, sportcipőt, akármit, és igenis vegye a fáradtságot arra, hogy bejárjon a városba munka után. Akkor jöhet a képzés, a jogsi, az egyéb, és máris előrébb van, mint most. Emellett a városban jobb munkát is találhat - ha akar.

Nekem nincs bajom a zsákfalvakkal, meg a közmunkával sem, de amit leírtál, abból nekem az süt, hogy az illető nem is akar változtatni. Márpedig így az ismerkedés jószerivel lehetetlen - még akkor is, ha egyébként esetleg egy adoniszról beszélnénk.

Falun lakok, 3/4 óra buszon a legközelebbi város.

Érdekes, nem egy legyőzhetetlen távolság. Dolgozni, tanulni és randizni is be tudunk járni.

Tanfolyam? Hogy jön ide? Gondolom, nem csak nyolcáltalános végzettségű a kérdező. Szakma, érettségi, stb. kell, hogy legyen. Ezzel már lehet kiindulni valahonnan.

Lehet menni külföldre, vagy keresni gyári melót szállással, vagy hasonlót.

A szülőknek se kötelező ott élni: el kell adni a házat, a nyugdíjat bárhová kiviszik, és lehet arra mozdulni az egész családnak, ahol van munka és lehetőség.

Ez a pasi ezért reménytelen eset: csak a sült galambot várja, mert ugye nő mindenkinek jár. Hát nem, nem jár. Tenni kell érte.

Azt nem hiszem, hogy tanfolyamra nem tud járni, de heti három randi belefér. Vagy akkor külön buszt indítanak a kérdezőnek?

Esetleg olyan csaj kell, akinek kocsija van, és kimegy ha látni akar?

Annyit tudok mondani, hogy hasonló a hasonlót keresi. Gondolom, van egyedül álló nő a környéken is.

Amit én ebből látok az az, hogy az illető nem is akar mást, mint ezt az életet. Semmi erőfeszítés, semmi tettvágy, csak a sült galamb. Mit vár? Hogy a munka is és a nő is helybe megy? És mégis hogyan képzeli el a randikat? Csaj állandóan megy hozzá? Ott fognak a szülők hallatára szexelni a másik szobában? Vagy ha ennyire nem tud eljutni az egyik helyről a másikra, akkor hogy képzeli el a randit? Semmi kitörési vágyat nem érzek.

Amúgy ez a legnagyobb gondja, hogy nő kell neki? Nem inkább a saját életét kéne előbb rendbe hozni? Jah, hogy azt nem akarja... ok... Nincs több kérdésem...

"Falun lakok, 3/4 óra buszon a legközelebbi város.

Érdekes, nem egy legyőzhetetlen távolság. Dolgozni, tanulni és randizni is be tudunk járni.

Tanfolyam? Hogy jön ide? Gondolom, nem csak 8 általános végzettségű a kérdező. Szakma, érettségi, stb. kell, hogy legyen. Ezzel már lehet kiindulni valahonnan.

Lehet menni külföldre, vagy keresni gyári melót szállással, vagy hasonlót.

A szülőknek se kötelező ott élni: el kell adni a házat, a nyugdíjat bárhová kiviszik, és lehet arra mozdulni az egész családnak, ahol van munka és lehetőség."

Igazad van 13-as, de pl. nem biztos, hogy a kérdező is találna magának munkát abban a kis városban, ami közel van a falujához. Én 25 km-re élek Salgótarjántól és 30 perc oda az út busszal, de pl. munkát találni ott se lehet. Munka a nagyobb városokban van, meg külföldre ellehet menni, ha valakinek jó szakmája van, amivel tud külföldön boldogulni. Bár szakmát bármikor lehet szerezni ez tény. Tanfolyamok azok vannak, én is most akarok menni egy támogatott tanfolyamra, mert azért legalább fizetnek és legalább lesz pénzem valamiből, ha munkám nincsen, mert most mondjuk nincsen. Szerintem a kérdező is olyan helyen él, ahol közmunkán kívül nincs más munka lehetőség, mert itt Salgótarjánban és környékén sincs semmi a közmunkán kívül, mert ahová vesznek is fel embert oda munkatapasztalattal rendelkezőket vesznek fel, pl. az Ipari parkban a Hangszóró gyárba és a Mitshuba-ba, ahol összeszerelési munkák vannak. Én is jelentkeztem, de nem vettek fel, mert nincs tapasztalatom, szóval munkatapasztalat, meg jó szakma nélkül nehéz kitörni a szegénységből. Különben a kérdezőnek tényleg a falujában kéne csajt találni, vagy költözzön el, de ne kis városba, hanem egy nagy városba, ahol van munkalehetőség, mondjuk Pestre, Győrbe, Sopronba, mert más hová nem érdemes költözni ebben az országban. A tömegközlekedés nálunk is rossz, én is utálom, de eljárok Salgótarjánba tanfolyamokra, meg oda jártam közmunkásként dolgozni, de más lehetőségem nekem sincs. Mondjuk nem sokára megyek tanfolyamra, kapok pénzt a tanfolyam ideje alatt, azt félre teszem és elmegyek én is egy nagyobb városba, ahol van munkalehetőség. Sajnos vidéken és a kis városokban inkább csak közmunkásként kapnak munkát az emberek.

"A szülőknek se kötelező ott élni: el kell adni a házat"

Ha akad rá vevő. Ilyen eldugott alföldi falvakban nem sokan vesznek házat. Kunbajáról származó rokonom van, sokáig tartotta a kapcsolatot egy szintén odavalósi idős nénivel. Az utolsó években a néni már azt mesélte, hogy az utcából mindenki elköltözött, a házak üresen állnak. Vevő nincs rájuk, dőlnek össze. A nénit végül a családja egy városi öregek otthonába fizette be. Ezzel az utca ahol élt, végleg kihalt. Sok ilyen falu van, ahol ha a most élő idősek meghalnak, már az enyészeté lesz.

#17, kérdező: én voltam az, aki azt mondta, hogy vegyen biciklit, oldja meg, mostani számozás szerint 12-es.

Én tudom, milyen a mélyszegénység meg a zsákfaluban a nulla élet. Párom Szabolcsból származik, hasonló zsákfaluból, busz napi kétszer van, hétvégén még annyi se. Megoldotta, hogy bejárt 30 km-re a városba a gyárba dolgozni, mert a faluban nem volt munka a napszámon kívül, megoldotta 16 éves kora óta,szakmát félbehagyva, épp csak érettségiig eljutva, mert a szülők rokkantak, kellett a segítség, jobban, mint a tanulás.

Felnőtt fejjel megoldotta azt is, hogy ha kellett, gyalogolt a szomszéd faluig azért, hogy legyen randija. Sőt, később megoldotta azt is (Szabolcsból!), hogy a fővárosban vállalt munkát, olyat, ahol szállást is kap, mert közel duplaannyit keres ugyanezzel a gyári melóval, mint otthon.

És igen, továbbra is segíti a szülőket, ahogy tud, hazajár. De tenni akart érte, hogy előrehaladjon, nem tolt alá senki semmit.

Félretenni mi sem tudunk, annyit nem keresünk, főleg a szülők megsegítése mellett, de párom nem kényelmesedett bele ebbe, mint az ismerősöd, hogy kilátástalan, hát akkor ez van. Mindig van kiút, csak keresni kell.