Ti is találkoztatok ezzel a jelenséggel, amikor komolytalan kapcsolatot kerestetek?

22 éves fiú vagyok. Tavaly év vége felé léptem ki egy hosszabb kapcsolatból, és most úgy érzem, arra lenne szükségem, hogy kötöttségek nélkül jól érezzem magam valakivel, vagy valakikkel. Régebben volt már ilyen, nem vagyok egy elveszett ember, de valamiért azt gondoltam, könnyebb dolgom lesz, mint amikor komoly kapcsolatot keresek, hiszen ezt azért több lánnyal el tudnám képzelni. A tegnap este viszont elgondolkodtatott.

Egy lánybarátom elhívott, hogy bemutat egy barátnőjének, akinél "nem lesz nehéz dolgom". Állítólag ha bulizni megy, akkor egy krokodilt is képes hazavinni, úgy álljak hozzá. Itt már kezdett gyanús lenni a dolog, de gondoltam mit veszíthetek, menjünk, főleg, hogy kiderült, hozza ő is egy barátnőjét. Na mondom, dupla esély, mint a Skandináv lottón, ez azért már nem hangzik rosszul, főleg, hogy mindketten 25-30 körüliek.

Találkoztunk velük, de az az élmény leírhatatlan. :D Az egyiknek a nyakában hajókötél méretű aranylánc, hangosan beszéltek, vihogtak, próbálták előadni magukat. Minden második mondat arról szólt, hogy ők milyen "topisan" néznek ki, és úristen, hogy fognak így "csávózni". Hamar eldöntöttem, hogy ebből nevető harmadik lesz, de mire odaértünk a bulihelyre, az is egy tortúra volt. Az egyik lány folyamatosan szelfizett az iPhone-jával, és elmesélte, hogy kidobták az egyik közeli helyről, mert verekedett, de ezt úgy adta elő, mintha más a diplomaosztóját mesélte volna el. Folyamatosan affektálva beszéltek, nyávogtak, meg más embereket kritizáltak, olyan érzésem volt mellettük, mintha ez valami kényszer lenne. Az egyik azzal dicsekedett, hogy ismeri a hely tulajdonosát ahová megyünk, mondom tök jó, legalább nem kell sorba állnunk, valami haszna is lesz. Már el is képzeltem, hogy otthagyom velük a lánybarátomat, és odaülök egy másik asztalnál lévő visszafogottabb lányhoz, hogy "Szia, te olyan értelmesnek tűnsz! :)" (nyilván ha látja, hogy kiktől jövök, ezen elnevette volna magát). De kiderült, hogy a tulajdonost persze nem tudja elérni, viszont ha fizetünk 3 ezret a biztonságiaknak, akkor soron kívül bejutunk. Ez volt az a pillanat, amikor a lánybarátommal otthagytuk őket.

Átmentünk egy másik helyre. Így ketten már nyilván nehezebb lett volna ismerkedni, mert mindenki azt hitte, hogy együtt vagyunk, de azért figyelgettem a lányokat. A legtöbb ugyanez a kategória. Játsza magát, hangosan röhög egy-két szón, előadja hogy ő mekkora sztár és szerintem ha egy ilyet haza kellene hoznom, már az éjszakairól leszállnék agyvérzéssel. Dicsekednek azzal, hogy ők drogoztak, folyton másokról beszélnek, minden második mondatukban benne van, hogy "élettelen", meg "jampi", a többi meg kb. indokolatlan káromkodás.

Tényleg ezt kellene elviselnem, ha nem akarom elkötelezni magam, csak néha összejárni valakivel? Ez lenne az ára? Vannak olyanok, akik rácáfolnak, például nemrég találkoztam egy aranyos lánnyal, aki szintén nemrég szakított, és hasonló tervei vannak, vele jól éreztem magam. Aztán még januárban feljött vidékről egy lány, voltunk moziban, és lehet jön jövő hétvégén is, hogy nálam folytassuk a "mozizást". Van ellenpélda, de ez kb. százból kettő. A próbálkozásaim nagy része abban merül ki, hogy ismerkedek a lánnyal akár neten akár személyesen, de egyszerűen ANNYIRA buta, sekélyes és más az értékrendje, hogy nemhogy felizgatna szexuálisan, de a gyomrom felfordul tőle. Nincsenek nagy igényeim, de a tegnapi két nő minden dologba beletalált, amit ki szeretnék kerülni, ha egy mód van rá. Én akkor is szeretek beszélgetni, programokra menni a másikkal, ha csak összejárunk, de ha csak a szexre korlátozódik a dolog, legalább ne az Éjjel-Nappal Budapestről legyen szó ha végeztünk és fekszünk egymás mellett, mert egyszerűen kiábrándító.

Nem nézek ki rosszul, a szövegemmel se gondolom, hogy baj lenne, értelmesnek tartom magam, de azt tapasztalom, hogy viszonylag alacsony igényekkel is iszonyú nehéz komolytalan, vagy szexkapcsolatot találni. Olyat, amiben jól is érezném magam, tehát testileg-lelkileg kielégítjük egymást kölcsönösen. Komolyra most egyáltalán nem érzem felkészülve magam, és egyébként is iszonyú sok belső tulajdoságban kellene megfelelnie a lánynak, hogy én komolyan kezdjek vele, szóval ez így most egyszerűbb.

Miért zárja ki egymást többségében az intelligencia és a szexkapcsolat? Ha találtatok értelmes lányt, akivel ugyanazt kerestétek, hogy sikerült? Meddig tudtatok lavírozni aközött, hogy egyikőtök se szeressen bele a másikba, és mégis rendszeresen összejárjatok?

Előre is köszönöm a válaszaitokat!