Miért vagyok szerelmes egy olyan lányba, aki se külsőre, se személyiségre nem az esetem?

Ilyen az igazi szerelem, csak úgy jön mindenféle racionális érzelem nélkül.

Manapság sajnos ez már elég ritka mert a média átmosta az emberek agyát és mindenki különböző ideálokat kerget.

Woww.. azta, ez az IGAZI szerelem. És a MÉDIA mosta át MÁSOK agyát, aztaaa. Mert meglátta és vonzódott hozzá, de mióta elutasította, már szerelem lett. Beszarás. :D

(Bocs az iróniért, de talán így jobban átjön, mintha azt írom, hogy csak azért pörögsz rajta ennyire, mert épp elutasított. 1 hónap és azt sem fogod tudni, miért tetszett. Nem, nem ez a szerelem, bár egyeseknél végül is lehet a ránéztem és ez szerelem. De nekem nem ez a nagybetűs. Ez vonzalom, de ez is szép.)

25N

* javítom a megláttam részt, mert még belekötnek:

attól, hogy nem a külseje vonz, az nagyon elképzelhetetlen, hogy a személyiségében van valami, ami vonz, ugye? Még így sem szerelem. :) Majd ha 1 év múlva is rá gondolsz és akkor is izgalomba jössz ha látod, akkor mr lehet plátói szerelem. ( Megjegyzem nekem a plátói szerelem sem A szerelem, az is inkább vonzalom, mert nem igazi. ) Na de bocs, azt hiszem nem ere a válaszra vagy kíváncsi.

"nekünk a személyiségünk se passzol, nem is illünk össze"

- Ki mondta , hogy az fog vonzani, aki olyan, mint te?

Ez nincs kőbe vésve.

Sajnos én is észrevettem magamon, hogy engem pl a nagyon kretének, deviánsabb, "idióta humorúak" jobban vonzanak általában ( ez van). :)

Ok, akkor ezt már inkább plátói szerelem.

Plátói módon ráadásul remekül tudsz idealizálni, ha együtt lennétek talán már rég ki is ábrándultál volna belőle, így viszont csak élteted magadban.