Hogyan legyen határozott és önbizalommal teli egy férfi, ha folyton elutasításokba fut bele?

A válásom után fél évig nem volt senkim, nem is kerestem. Aztán volt egy másfél éves kapcsolatom, de nem volt az igazi. Egy bő éve van vége. Tavaly decemberben szeretkeztem utoljára, senkim nincs azóta. Őszinte legyek? Nem is nagyon kerestem, mert jól érzem magam a bőrömben és felesleges szükségmegoldás nem kell. Jó volna társat találni, de mivel benne voltam egy másfél éves kapcsolatban aminek tudtam, hogy nem lesz komoly vége,még egyszer nem biztos, hogy ilyet akarok. Nem kesergek, nem nyavalygok. Élem az életemet, az önbizalmamat nem kezdi ki senki és semmi, mert nem arra építem hogy mit mondanak a férfiak rólam. (nem is érdekel, hogy őszinte legyek. Tudom, hogy az a kettő akivel párkapcsolatban voltam, és ismert, az tisztelt és szeretett, egy random idegen véleménye se nem pozitív, se nem negatív.)

Az élet más területein igyekszem most kiteljesedni, munka, hobbi, barátok és család. Tudom, egy bő tízessel idősebb vagyok nálad kérdező, de én fiatalon is így gondolkodtam. Ha nem vagy képes egyedül élvezni az életedet, mással is csak egy darabig fogod. Aztán jönnek a gondok. A miden nő szemét című műsor. Mert ha nem szereted magad annyira hogy élvezd a saját társaságod, más sem fogja.

Pedig a 12-esnek igaza van...

Egyébkènt hazudnék ha azt mondanám, hogy nem számít a külső. Viszont 4.éve vagyok szerelmes egy olyan pasiba, aki egyáltalán nem az esetem. Hogy mivel fogott meg? Azzal, hogy intelligens, van véleménye, kisugárzása, optimista és olyan èletszemlélettel rendelkezik, amit tanítani kéne. Amikor együtt vagyunk, akkor egyfolytában nevetünk ès a legsz@.rabb hangulatomból is 10 perc alatt kirángat csak azzal, hogy ott van mellettem. Egyáltalán nem a külseje fogott meg.

Mondjuk úgy, hogy egy környezetben tevèkenykedtünk (hobbi/munka) ès egy bizonyos dolog kapcsán kènytelenek voltunk sokat együtt dolgozni. Én alapvetően elég barátságtalan és zárkózott vagyok, ő akart mindenáron megismerni és jóban lettünk. Kb 2 évig barátok voltunk, utána vettem észre magamon, hogy igazából vele érzem magam a legjobban és bármi van, rá mindig számíthattam. Nem akartam beleszeretni, mert barátok voltunk, de máshogy alakult.

Figyelj, ha nem vagy bűn ronda, rohadó fogakkal ès gomba séróval és még eszed meg humorod is van, akkor simán lehet (nagyon sok barátomnál így van), hogy csak rossz embereket fogsz ki. Egyik ember sem tökèletes, azok a nők sem, akikkel randizol. Szerintem eleve baj az, hogy lászik rajtad az önbizalomhiány, nem tudsz feloldódni egy randi alkalmával és nem tudod magadat adni.

Azért az se jó ha valaki olyannak van önbizalma aki nem jôn be a nőknek,mert azt mindjárt lebunkózzàk!

Àltalàban egy jó pasinak lehet tájszólasa,lehet ràmenős,azt tőle elnézik!