Miért növekszik folyamatosan a párkeresők száma, főleg a 25 feletti diplomás nők körében? Miért nem találják a párjukat az emberek?

Mert a diplomáa férfiak diploma nélküli nőkkel is szívesen alkotnak párt, a diplomás nők viszont nem szívesen jönnek össze diploma nélküli férfiakkal. Diplomás nőből pedig több van, mint diplomás férfiból.

Pluszban még leírnám, hogy az egyenjogúság ellenére megmaradt pár dolog, mondjuk az, hogy a férfi ne csak érzelmileg legyen megbízható, hanem anyagilag is és tájékozottságot tekintve is ugorja meg a nő szintjét. A nő pedig legyen házias és inkább családanya, mint ambíciózus karrierista nő.

Na most egy diploma nélküli férfi ritkán keres jól, és még ritkábban van tisztában a világ dolgaival.

Egy diplomás nő pedig foglalkozik a karrierével, ezért többet keres, megengedheti és hozzászokik az éttermezéshez a tisztítóhoz.

Szóval, amíg egy férfi igényét egy diplomátlan nő is ki tudja elégíteni, egy nőénél ez nem így van.

A nők szemében csak az számít férfinak, aki nála többre vitte, márpedig ahogy egy nő egyre magasabbra kerül, úgy csökken radikálisan a számára elfogadható férfiak száma.

Emellett egy jól kereső nőnél igen alacsony a motivácioi, hogy -a többi növel szemben- anyagi okokból beérje egy középszerű férfival, így értelemszerűen egy überpasinak tartja fenn magát, azok meg pont nem arról híresek, hogy különösebben érdekeltek lennének hosszútávú, monogám kapcsolatban.

Mert idővel kicsiszolódnak az elvárások mind a nőknél, mind a férfiaknál. Már nem elég, hogy milyen aranyos, meg helyes, és milyen jól néz ki. Nem kezdesz bele olyan kapcsolatba, amin látod, hogy hosszú távon nem működhet, nem egy fele haladtok, letér az értékrendetek stb. Ezek fiatalabb korban mellékesebb dolgok, az ember csak legyint rá.

Én a magam részéről stabil anyagi háttérrel rendelkezem, jó munkám van, amiből fenn tudom tartani magamat, van saját lakásom. Nem vagyok rászorulva, hogy valakivel összeköltözve elkezdjem az életem, mert már elkezdtem egyedül. Szeretnék társat, de nem minden áron, nem hajszolom a lehetőségeket, van egy csomó más dolgom, nem ez a legfontosabb az életemben.

A legtöbb férfi, akivel mostanában randiztam sex kapcsolatot akar, és abból majd lesz valami. Na, én ilyenekbe nem megyek bele. Társat keresek, nem csak egy pasit, akivel járunk pár hónapig, majd az első konfliktusnál keres mást. Én most csak a magam oldalát írom le, nyilván, azoknak a férfiaknak is hasonló a helyzete, aki társat keres egy nőben.

És félreértés ne essék van egy csomó férfi aki a fentieknek megfelelne, de sajna nagyon sokuk foglalt, ami szintén kizáró ok nálam.

És igen is fontos, hogy egy hullámhosszon legyen velem. Ez teljesen független alapvetően a végzettségtől, vagy a munkától, amit végez. Én szeretek színházba és múzeumba járni, elég sok mindenhez hozzá tudok szólni érdemben, tehát fontos, hogy a párommal tudjunk beszélgetni, együtt gondolkodni.

"mert nekem fontos, hogy fel tudjak nézni a páromra"

És egy férfinak ez nem lehet fontos?