Mit tanácsoltok egy 35 éves férfinak, legyen így boldog, hogy van egy rendes, megfelelően fizető munkahelye, van igaz még jó pár évig hiteles lakása, jó autója, de párja sok-sok éve nincs?

37 éves, hitel nélküli lakással, de öreg autóval, és nagyon jó állással rendelkező férfiként azt tanácsolom, hogy legyél boldog! :)

Sokáig rágódtam én is azon, hogy az életben egy csomó területen sikeres vagyok (munka, hobbi, etc), de a párkeresés az utolsó, egyébként 5 éves kapcsolat után nem jön össze...

Úgy voltam vele, hogy nem kell erőltetni, mióta nem teszem, nem görcsölök, ugyanúgy nincs senkim, mint előtte, de legalább nem stresszes az életem.

És ne feledd, ha attól, hogy nem görcsölsz, még bármikor találhatsz valakit :) (nekem pl lett egy pár női haverom, ki tudja, egyszer az egyik bemutat valami csinos barátnőjének :))

Kedves 14-es! Miért, aki elégedett az élete minden mozzanatával, hogy érezné magát egy ilyen szituációban?

Nem értem az összefüggést a két dolog között.

"Nem értem az összefüggést a két dolog között."

az az összefüggés, hogy ott már nem lesznek kompenzációs tényezők, és a valóság elemi erővel vág orrba.

Nos, én kifejezetten jól érzem magamat idegen, kihalt helyen, egyedül. Ott nagyon nagyon sokáig lekötne az, hogy felfedezzem az ottani életet és kialakítsam a saját világomat, kényelmemet. Ahogy jelen anyagias világban, ott is dolgozna az ösztön, hogy hogyan lenne jobb, hogyan lenne kényelmesebb, mit tudok enni, inni.

Szerintem évekre le lenne a problémám arról, hogy azon gondolkozzak milyen magányos vagyok egyedül.

Ez itthon is játszott, amíg meg nem szereztem mindent, amire éppen szükségem van. Ezután jöttek a problémák, ahogy a lakatlan szigeten is csak ezután jönnének, csak ott kicsit bonyolultabb lenne az eddig vezető út. :D Őszintén... én örülnék, ahogy most is örülök, ha van lehetőségem elvonulni a világ elől!

"Szerintem évekre le lenne a problémám arról, hogy azon gondolkozzak milyen magányos vagyok egyedül."

1 hónapig ha bírnád.