Ilyen helyzetben inkább egyedül maradnátok vagy összejönnétek egy nem túl vonzó nővel/férfival?

Nos az a helyzet, hogy 26 éves vagyok, de még nem volt barátnőm, ennek megvannak a múltbéli okai, későn érés, nehezebben ismerkedem, aspergeres vagyok és voltak traumáim.

Mostanában elég sokat ismerkedek, ismerkedni próbálok, de nem jön össze. Állandóan olyan nőknek tetszek akik nem az eseteim, de akik nekem tetszenének, nekik nem kellek. Ilyenkor sokan megelégszenek azzal ami nekik jut és szinte bárkivel összejönnek. Csak én két dolog miatt nem tennék ilyet egyrészt ehhez nem lenne gusztusom, számomra egy normális párkapcsolatban alap, hogy kívánjuk egymást testileg, lelkileg, szeressük egymást, elfogadjuk egymás hibáit, őszintén tartalmasan beszélgessünk, ne titkolózzunk. A másik ezzel neki is ártanék, mert elvenném a lehetőséget tőle, hogy egy olyan férfit találjon, akinek nagyon tetszik és szeretheti.

Voltatok vagy vagytok ilyen helyzetben? Főleg férfiak válaszára vagyok kíváncsi. Most hajnalban gyomor fájdalmaim voltak, mert szomorúsággal töltött el, hogy nincs senkim és nem is volt.