Ti tudtok beszélgetni normálisan a másik nemmel interneten, vagy mostanság ez a másik megismerése megszűnt és csak, ami a csövön kifér, durr bele dolog megy egy-egy kép, majd találkozás után, utána pá-puszi-pá?

Nem ismerkedek interneten, s pont emiatt tudok felszabadultan kiírni magamból mindent az írópartnerem számára. Megismerni senkit sem akarok, találkozni senkivel sem akarok, megdugni senkit sem szándékozok internetről.

Nem tudom, kiknél megy így ez, gondolom a jóképű macsóknál, akiknek azonnal szétteszik a lábukat a netes puncikák.

Én regeltem társakeresőn régen (10 éve), akkor is sok volt a kangörcsös nyomoronc...akik arra nem vettém a fáradtságot, hogy az adatlapom elolvassák. Holott abbol a 2. mondatnál kiderült volna, hogy a kangörcsös nyomoroncok felejtsenek el. ...:/

Most, hogy ennyi pemzlifejű, siklótestű "egyéniséget" látok az utcán ki tudja hová fajult a "társkeresés".

Holott lassab aktuális lesz a regisztrálás....28 évesen, elvált kismama...igazi 'érték' a húspiacon. :/

#2

Sajnos ők ma a sikeresek, az én írásaim általában el sem olvassák, "mer tú' hosszú az". Jó lehet tényleg, de direkt leírom, hogy ez lehet zavaró, és ha igen akkor írja meg, mert akkor majd kevesebbet írok. De ez valahogy a "kitérdeke' neked azónna' tunni' kőne' hogy pontosan mennyit kell írni és mit..." Én meg sajnos nem vagyok jó ebben. Sosem voltam az. Emiatt már az eleje game over.

A társkeresőt nem kedvelem, számomra virtuális húspiac az egész, és nem a másik megismeréséről szól.

Viszont ha indirekt ismerkedésről van szó, akkor nincs baj az online felülettel - nőként nekem sosem jelentett gondot a normális levelezés, csevegés, sőt! Lehet, hogy bután hangzik, de sokkal felszabadultabb vagyok online, pontosan azért, mert van időm végiggondolni, hogy mit feleljek meg a másiknak, és kevésbé vannak kínos csöndek.

(Alapvetően elég visszahúzódó típus vagyok - online viszont több közösségben voltam/vagyok benne, és számomra nagyon sokat segített az évek során.)

Természetesen az online beszélgetésnek is megvan a maga hátránya, hogy az érzelmek, hanglejtések hiányoznak, legfeljebb a néhány semmitmondó emojit lehet beszúrni, de az messze nem mond annyit, mint a testbeszéd egy élő találkozás során. Ugyanakkor viszont - ha most kifejezetten ismerkedésre gondolunk - rengeteg sztereotípiától kímél meg, mert anélkül ismerheted meg a másikat mélyebben, hogy lefoglalna az, hogy milyen magas, mekkora a melle, nem túl mackós-e.

Természetesen pont emiatt igaz az, hogy "messziről jött ember azt mond, amit akar", és ezért használják sokan csak arra, hogy minél hamarabb élőben találkozhassanak. Ez is érthető a fentiek miatt, de ettől függetlenül nem hiszem, hogy az online beszélgetés, mint olyan, kiveszne - sőt!

(Részemről mondjuk azért is szeretek írásban beszélgetni a másikkal, mert rengeteg mindent elárul a stílusáról. Hogy tud-e helyesen írni, hogy a hangulat- és írásjeleket megfelelően használni, ismeri-e a netikettet, mind-mind az alapvető intelligenciáról árulkodnak.)

#7

Bárcsak több ilyen nő lenne...

Jó dolog beszélgetni, de úgyis a kinézet dönt, vagy ahogy a nők mondják a "kémia" meg a "szikra". Ezért találkozni érdemes..

Nomeg legalább nem derül ki hamar, hogy a levelezőpartner képtelen egy összefüggő mondatot leírni :)

#9

Élőben lehetetlen ismerkedni, mármint így a "szikra" alapján. Semmi tudatosság, vagy tervezhetőség nincs benne, random az egész és csak 25% esélyed van rá, hogy pont egyszerre lesz szikra valakivel. És 12%, hogy még lehet is belőle valami. Ez nagyon kevés. És ha még belevesszük, hogy "utcán nem szabad ismerkedni" háááát majdnem 0% az esély.