A mérhetetlen nőgyülölet leküzdhető?

Csak akkor lenne legyőzhető, ha létezne normális nő, magyarán nem legyőzhető...

Mi értelme? Amit utálok, azt kerülöm.

Eddig nem igazán ment, s ezek után sem fog. A nőkre úgy tekintek, mint egy eldobható, egyszer használatos tárgy, fogyóeszköz, akiket kicsit fűzni, s az érzelmeikkel játszadozni kell, hogy hosszabb ideig dughassam őket. A nők semmire sem jók a dugáson kívül. Érzelmileg és párkapcsolatügyileg totálisan funkcionális analfabéták.

Nem küzdeni kell, hanem a gyűlöletedet átalakítani, a kudarcélményeket tapasztalat szerzésnek betudni. Végül is tanultál a hibáidból, és a továbbiakban te magad szabhatod meg a saját határaidat, aki pedig túl lép rajta nem vagy köteles eltűrni neki mindent. Először is hagyj fel az önhibáztatással és a nők feletti ítélkezésével. Mindenhol vannak ilyen egyedek, neked kell időben felismerni az jeleket. A hozzáállás véleményem szerint rendkívül fontos. Ameddig benned vannak a múlt sérelmei addig szerintem ne ismerkedj, mert könnyen rávetítheted az új nőre aki az egészben ártatlan, inkább hagyj időt magadnak az átalakulásra. Sok sikert!

#6: O.K. (Y)

#4: meglehet nem értesz a nőkhöz, azért vélekedsz így. :S

A nőket nem gyűlölni, hanem, nagyon szeretni kell. Majd rá fogsz jönni, hogy a csodás játékszerek, csak tudjad kezelni őket.

Egy dolgot megállapítottam az életről, ami igazán számít, talán egyszerűen hangzik, de az egyik legnehezebb és leggöröngyösebb út - megtanulni önmagunkból meríteni energiát. A gyűlöleted azért képződött, mert a külvilág felé elvárásaid voltak, biztos voltál benne, hogy neked a sors adósod és köteles nyújtani neked egy nőt és elhiszed, hogy csak így lehetsz teljes. A gyűlöletedet ez a csalódás táplálja és amíg nem érted meg, hogy elvárásaid csak is saját magad iránt lehetnek, csak magad iránt kell küzdj - mert mások nem fognak teérted, addig újra meg újra pofára fogsz esni és csak gerjeszted magadban a haragot.

#10: Ez nagyon zen volt. :$ Zöld mancs.