Miért mondják nekem sokan, hogy semmiről sem maradtam le attól, hogy 22 évesen nem volt senkim?

Nekem is tönkre ment mind ugye. Eddig.

de nem hinném elvesztegetett időnek. Tanulságnak annál inkább. Ezzel együtt meg jobban körvonalazódik,hogy mire van szükségem,és mit hagyok ott azonnal.

Nekem 1 hónapja lett vége a 2. kapcsolatomnak. Mind a 2 totális pénz és időpocsékolás volt. Ha nincs megfelelő partnert jelölt aki méltó társad lehet, akkor valóban nem vesztettél semmit.

23/F

Az a helyzet hogy boldog élet nélkül kevesebb a motiváció a munkára/tanulásra. Ha van párjelölt, akkor nem szabad elmulasztani az alkalmat, mert rendes párt rohadt nehéz találni.

Lemaradni nem maradtál le, de ha adódik alkalom mindenképp használd ki, mert meg fogod bánna ha még sok ideig remete maradsz.

Még fiatal vagy, lehet még bőven kapcsolatod. :)

Azért én mégis úgy tekintek a tini kapcsolataimra, szerelmeimre, mint személyiségformáló, tapasztalatszerző kapcsolatokra. Általuk vagyok olyan, amilyen vagyok, így tudtam meg, mit nem akarok, milyen társat nem akarok, mik a fontosak nekem egy kapcsolatban stb, stb. Mindenképp hozzámtettek és nem elvettek.

Most 25 évesen sokkal érettebben, magabiztosabban ismerkedek, vagyok kapcsolataban, mert mögöttem tapasztalat. :)

Az életben mindenhez tapasztalat kell!

Pasizni már ovisként is "kell", persze a megfelelő szinten. A sok kis lépésből lesz az első csók 13-14 éves korban. A bugyuta járás próbálgatások, diákszerelmek, majd kb. 18 évesen az első komoly kapcsolat. Több komoly kapcsolatban nem csak kipróbálod magad, hanem idővel fejlődsz arra a szintre hogy össze is kösd az életed valakivel.