Miért mindig csak nekem kell alkalmazkodnom?

Én csak azt nem értem, hogy ha ez így neked nem jó, akkor miért ragaszkodsz még mindig hozzá.

De ahogy látom, ez se jobb. Vagy neked megéri ebbe a szarba beleragadva szenvedni?

Én amikor úgy éreztem a lányokon, hogy felesleges vagyok nekik, akkor leépítettem őket gyorsan. Inkább vagyok egyedül, de nem fogok hetekig siránkozni nekik, hogy válaszoljanak egyáltalán. Ha nem érdeklem őket, akkor engem se érdekelnek ők.

Hagyd a francba Kérdező, ez az egész nem ér annyit, hogy foglalkozz vele a továbbiakban. Tutira találsz mást, bár ugye azt nem írtad, milyen jellegű és mélységű kapcsolatra vágysz.:)

Ez butaság, miért ne kellenél senkinek? Amúgy meg a látszólagos "jólét" miatt ne áldozd fel magad, ne alázkodj meg olyan ember előtt, aki szarba sem vesz téged. Sajnos én a saját káromon tanultam meg az ilyesmit, bohó koromban túlságosan is sokat tűrtem valakinek, azt gondolva, hogy majd idővel kialakul, de ugyanúgy nem volt hajlandó később sem megváltozni, és kiderült, hogy az illető nem értékel engem. Nem jó egy ilyen "kapcsolatban" szenvedni, csak tönkreteszed magad, miközben a másikat nem érdekled, és vígan éli világát.

Nem írtad mennyi idős az illető, illetve férfi vagy nő, de hogy mindig az ő időbeosztásához kell alkalmazkodni az elég gyanús. Nem lehet, hogy házas/több kapcsolata van?

Nem igazán értem, hogy kik azok, akik teljesen értelmes, normálisan megfogalmazott válaszokat lepontozgatnak, és milyen alapon. Tudom, nagy elvárás ezen az oldalon, de ha valamivel nem értenek egyet, akkor 1. magyarázzák meg, hogy miben nem értenek egyet, 2. próbáljanak ők valamilyen tanáccsal segíteni a kérdezőnek, ha szerintük a mi válaszaink nem jók. Egyébként még most is fenntartom azt a véleményemet, hogy a kérdezőnek ki kellene lépnie ebből a szituból, kivéve ha mazochista, én voltam ilyenben régen, és hiába gondoltam azt, hogy jobb lesz így, mint egyedül, egy idő után energiarabló az egész, és ugyanúgy nem jutunk előrébb, mint ha tök egyedül vagyunk.