Miért csak nekem kell alkalmazkodnom mindenkihez, ők miért nem próbálnak meg kicsit hozzám alkalmazkodni?

A párom szüleinél lakunk, mert egyedül nem tudnák kifizetni a költségeket (hitel, rezsi). Amikor ezt megbeszéltük, úgy tűnt, meg tudjuk így oldani. Mostanra viszont én a kiborulás szélére kerültem, mert a szülei mindenben kifogásokat találnak, mindent ellenőriznek, mindenbe beleszólnak. A munkákat örömmel lepasszolják nekünk, majd utána kritizálják, hogy ők bezzeg sokkal jobban... A páromnak ez nem újdonság, leginkább fel sem tűnik neki, de nekem ez túl sok. Gyűlölöm, hogy már ellenőrzés nélkül wc-re sem mehetek el. A hétvégén nekifutottam megint a beszélgetésnek, hogy mi lenne, ha kicsit az én igényeimet is figyelembe vennék, de burkoltan megkaptam, hogy ez az ő házuk, az van amit ők mondanak, amit ők megszoktak. Szerintem ez nem normális hozzáállás a részükröl. A párom ugyan védelmébe vett, de nem erőltette meg túlzottan magát, olyan anyuci pici fia stílusban adta elő a mondandóját, a végén már azt sem tudtam engem véd-e vagy az anyját.

Szívem szerint már ma pakolnék és költöznék, de a párom megkért, hogy kicsit nyugodjak le és csak azután döntsek.

Természetes az, hogy segítségért cserébe még én foghatom be a számat és húzhatom meg magam, mert ez az ő házuk?