Léteznek még ilyen régimódi nők?

Nálunk nemcsak hogy én vagyok az egyedüli kereső,de még a háztartást is én viszem. 😚😚

26F

Nézd, ez gyakorlatilag még az ősközösségekben és Európa (maradjunk most ebben a kultúrkörben) elmúlt évszázadaiban sem egészen így volt.

1. Régen “makroközösségekben” éltek az emberek, tehát több generáció és/vagy több család élt együtt, egy fedél alatt, vagyis ha a férfiak vadászni mentek, vagy csatázni, vagy a bányába stb. akkor a nők nem egymagukban üldögéltek otthon (meg a gyerekkel), és sepergettek, hanem (lehet, hogy sepergettek), meg gyűjtögettek, varrtak, főztek, énekeltek stb. de női rokonokkal, szomszédokkal, társakkal voltak körülvéve, és ezeket a tevékenységeket együtt végezték. Így a gyereknevelés (meg minden másnak) a terhe is megoszlott valamelyest. Ez ma is sokszor így van egyes afrikai törzsekben, csak ott előfordul, hogy a férfiak és a nők egész életükben elkülönített közösségekben élnek, és csak (bocsánat) “hálni” járnak össze.

2. Ma már a városiasodott életformának köszönhetően “mikroközösségekben” él az ember, az eddigi korokhoz képest megjelent az “elmagányosodás” jelensége (ami régebben csak elszigetelt esetekben történhetett meg), vagyis szeparált lakásokban kis családok=apa+anya+gyerekek éldegélnek. Nincsenek törzsi kötelékek, és a családiak sem olyan erősek, mint régen. Sokkal nagyobb az esélye annak, hogy valaki nem csak, hogy magányosnak érzi magát, hanem tényleg magányossá is válik. Ma már nem ismerjük a közvetlen szomszédainkat sem, nem, hogy egy lakóház egész közösségét, és igyekszünk úgy viselkedni, hogy minél kevesebbet tudjanak meg rólunk.

3. Az, hogy 2016-ban egy nőt ezzel az életmóddal bezársz gyakorlatilag a lakásba, ahol lehet, hogy 0-24-ben talál magának elfoglaltságot, mindeközben pedig a Szulejmán, és társai sorozatok bizonyulnak a társaságának, meg a pék, vagy a zöldséges néni, te meg este megérkezel, teljességgel abnormális, az előző pontokban vázoltak miatt. Mivel a nap nagy részében a nőnek nincs nem csak segítő, hanem egyáltalán jelenlévő felnőtt társasága, hanem egyedül, vagy adott esetben a gyerekkel van. Az, hogy a nagymama jön és beugrik pár napra a héten aztán ennyi, nem segít a helyzeten, a nő fokozottan magányosnak, és elszigeteltnek fogja magát érezni, és teljes joggal. Nem véletlen, hogy a huzamosabb ideig otthon levő nők nagyobb eséllyel csavarodnak be (tisztelet a kivételnek), mint akik egy idő után visszaállnak a munkába. Ez a beszűkülés a zsörtölődés egyik mozgatórugója, nem árt tudni.

4. Ha mindenképpen erre vágysz, érdemes plébániáknál, vagy vallási közösségekben szétnézni, ott még létezhetnek olyan lányok, nők, akik olyesmire vágynak, hogy főállásban háztartást vezessnek, sok gyerekük legyen, és meleg étellel várjanak este. De általában nekik is van manapság valamilyen végzettségük, mint például óvodapedagógus, gyógypedagógus, logopédus, gyógytornász stb.

A világ megváltozott minden szegletében. Nem kényszerítheted arra, hogy ebben vagy abban ne változzon, a többiben meg igen.

Elnézést, ha valakit megbántottam, a leírásom sztereotípiákat, és általánosságokat tartalmaz, de igyekeztem finoman fogalmazni, és a realitás talaján mozogni.

22F