Na most mi az "elvárás" a nők felé: adjon esélyt minden pasinak, kezdeti vonzalomtól függetlenül, mert "biztos vonzó a másik személyisége", vagy válogasson, mert különben igénytelen, kapcsolatfüggő, aki bárkivel összeáll?

Nem elvárás, csak az egyre hangosabbá váló balfékek nyivákolása. Azoknak meg a "csodálatos" személyiségük is olyan, hogy rajtuk kívül senki nem gondolná őket jó embernek. Nem kell rájuk hallgatni, nekik mindenki ribi, meg felszínes, pénzéhes, akit nem kaphatnak meg.

26/F

Elvárás? :O (láttam az idézőjelet, köszi)

Sok mindent ellehet várni egy embertől, de ezt nem. Mármint azt nem, hogy megmondják neked válogathatsz-e vagy sem.

márpedig még a szomszéd Jancsikának is meg kell adnod az esélyt, aki 40 éves, az anyjával él és le van százalékolva, akkor te boldogan karonfogva elmész egyet randizni Jancsikával? Nem hiszem....

Nagyon lesarkítottam a dolgokat, de a lényeg az ez...

(Én sokáig sok pasinak "megadtam az esélyt", még olyanoknak is, akik nem feltétlenül voltak az eseteim. Nagyon kevés esetben mondhattam azt, hogy kellemeset csalódtam.)

Szerintem mindenki szép nagy kisfiú/kislány és a saját belátása szerint tud dönteni a párkapcsolati dolgairól.

Ne érdekeljenek a sztereotípiák, csináld úgy a dolgaidat, ahogy neked jó.

Egyénfüggő. Megjegyzem, az a kapcsolatfüggő inkább, aki úgy is bevállalna egy kapcsolatot, hogy tudja, nem ő a másik "ideálja", hanem "nem jutott jobb" alapon van vele. Ez nyilván nem egy kellemes állapot, aki ilyen formán felvállal egy kapcsolatot, annak szintén mindegy, csak legyen valaki...

Egészséges önértékelésű ember számára azonban fontos, hogy ha nem is tökéletes, de optimális választás legyen a párja számára. Én csak olyannal kezdtem kapcsolatba, aki látta és értékelte (visszajelezte) azokat a tulajdonságaimat, amiket én értékelek magamban. És ez kölcsönös volt.

Nem csak ez a két végletes alternatíva van: az esélyadás nem jelent összeállást. Az is tény, hogy nem kötelezhető senki vonzalom hiányában randizni, de az is, hogy a jó személyiség képes vonzóbbá tenni az embert néhanapján. Valamiféle egyensúlyt kell megtalálni: szerintem olyasmi lenne korrekt, hogy azoknak érdemes esélyt adni, akiknél a külső és a belső összege átlépheti a kapcsolathoz szükséges szintet. Na megpróbálom leírni úgy, ahogy a fejemben megvan az ábra :D:

Tegyük fel, hogy a kapcsolatkezdéshez el kell érni egy bizonyos szintű összeillést, nevezzük el 100-nak. Ám sem a külső maximális értéke, sem a belső maximális értéke nem érheti el a 100-at, azaz pusztán az egyik nem elegendő egy kapcsolathoz. Minél jobban bejön a másik külsőre vagy belsőre, az adott érték annál magasabb. Ha a külső nagyon bejön, akkor általánosságban kevesebb belső összeillés kell a kapcsolathoz, ha meg a belső jön be nagyon, akkor kevesebb külsőbeli tetszés kell. Mondom általánosságban, tehát majd mindenki saját maga eldönti, hogy nála hogy működik. Akkor érdemes esélyt adni egy külsőre annyira nem tetsző embernek, hogy ha kiderül, hogy a belsője nagyon tetszik, akkor a kettő együtt már elég legyen egy kapcsolathoz.

Az esélyadás azt jelenti, hogy leülnek beszélgetni, megismerni egymást. Bármelyik fél dönthet úgy, hogy szerintem nem illenek össze eléggé, és abbahagyhatja az ismerkedést. Ezt korrekt módon közölje a másikkal, aki erre korrekt módon reagáljon, és fogadja el. Sem a hazug lekoptatás, ignorálás, sem az elutasítás utáni zaklatás és szitkozódás nem etikus viselkedés.

Válogasson kedvére, de ne csak külső alapján, hanem belső alapján is. Kicsit kezd elegem lenni azokból a kérdésekből ahol a csajok arra panaszkodnak, hogy hú nagyon szeretik a párjukat, minden nagyon faja, csak közben szarba sem veszik őket.

Ugyanis nem érdekel, leszarom! :)

Azokkal a nőkkel szemben, akik simán megtalálták a párjukat, és elégedettek is vele, ennek megfelelően nem panaszkodnak egyfolytában arról, hogy így meg úgy a férfiak, azokkal szemben nincs semmi elvárás.

A többivel szemben is szimplán "csak" annyi lenne az elvárás, hogy minimális szinten értelmes módon álljanak már hozzá a témához.

Pl. ilyesmi témából az egyik kedvencem az egyik itteni kérdező volt, aki teljesen kiakadt azon, hogy a társkeresőn a pasik mennyire egyen szövegekkel bombázzák (kb. szia, szimpatikusnak tűnsz, szívesen megismernélek), amiket ő elvből azonnal töröl - aztán amikor rákérdeztek, hogy oké, de milyen olyan információ szerepelt az adatlapján, ami alapján egyáltalán esélyük lett volna a pasiknak bármi frappánsabbat írni, akkor arra persze síri csönd volt a válasz... :)