Manapság sok nő gondolkozik így? 21/F

én valamilyen szinten egyetértek vele, mert nagyon sok ismerősömnél látom ezt. én szerencsére jó kapcsolatban élek a párommal, de nem csodálkozom, hogy ő már így kiábrándult a férfiakból.

20N

Egyetértek vele. A legtöbb női ismerősöm, aki házas, ilyen életet él. Vezetik a háztartást, gyereket is nevelik, és a legtöbben emellett dolgoznak is.

A pasi dolgozik, utána pedig lazít. Rá nem hárul több feladat.

Egy idő után pedig jön a félrek3félés, válás, és a gyerek persze a nő nyakán marad.

A férfi új életet kezd, a nő nem tud.

Sajnos a jelen világ a régmúlt idők szokásai-hagyományai és az új idők szabad életfelfogása között keresi a maga útját.

Magyarországon az a helyzet áll fenn, hogy a régi idők hagyományait tartjuk az új idők szellemiségében, azaz a nő végzi a házimunkát, de emellett legyen önálló és önfenntartó is, mert feminizmus. Ugyebár, az egyenrangúság előtti időben a nő házimunkát végzett, gyereket nevelt, de önálló sem volt, önfenntartó meg aztán végképp nem. Most meg a férfiak elvárják, hogy nehogy már nekik kelljen eltartaniuk a nőt (egyébként a mai átlagfizetések mellett ez szerintem elég jogos elvárás), mert egyenrangúság meg a nő is dolgozik meg satöbbi, de közben valahogy errefelé nehezen megy a szocializációs változás, ami a férfiak "női munkavégzésre" való szoktatását jelenti.

Svédországban erősen kétlem, hogy egy olyan kérdésre, ami a napokban volt itt, hogy "muszáj-é a férfiembernek segítenie a házimunkában, nem mehetne-e inkább horgászni, amíg a fehérnép elintézi ezt (természetesen mindketten dolgoznak mindeközben, hát nehogy má')", olyan sok egyetértő válasz érkezett volna. Itt még van hova fejlődnünk.

Nőként egyre több területen kell helytállni, ami egyébként szerintem jó dolog - lenne, ha nem lennénk teljesen magunkra hagyva. Mert azzal, hogy az egyenrangúsággal nőttek a jogaink és kötelességeink, azzal a férfiak felé nem változott semmi. Még mindig az a leggyakoribb, hogy anyuka hazaér a napi 8 óra robotból, ellátja a gyereket, a házimunkát, esetleg ha vannak, az állatokat (kutya-macska, nem feltétlenül egyéb háztájira gondolok), főz-mosogat, stb, míg apuka a szintén 8 óra robotból hazaérve elégedetten, dolgavégezetten letottyan a tévé elé, és max kicsit feljebb veszi a hangerőt, amíg anyuka a háttérben porszívózik. Ha esetleg neki is az lenne az alapértelmezett, ami anyukának, ha esetleg feltűnne neki, hogy hahó, az asszony is dolgozott egész nap, esetleg ő is szeretne pihenni vagy a családjával lenni, akkor talán készségesebb lenne az ágyban is, vagy netalán lenne ideje/energiája karban tartani magát, és nem lenne az a tipikus, elhanyagolt, slampos asszony, akiről első gondolata az embereknek még mindig az, hogy "belekényelmesedett" a kapcsolatba. Ugye, beleKÉNYELMESEDETT a helyzetébe, miközben egyébként egyszerre most már minimum 3 emberre mos-főz-takarít minden áldott nap, ahhoz képest, amikor egyedül élt mondjuk, vagy a szüleivel, ahol azért talán a saját anyja legalább munkamegosztást biztosított. Na, de mindenesetre amikor azt mondja az ötvenes pasi a haveroknak a szokásos csütörtök esti sörözésekkor, hogy hát igen, megcsalta az asszonyt, mert az már belekényelmesedett a kapcsolatba, valahogy mindenki egyetértőn és megértőn bólogat, nem gondolnak bele, hogy egyébként éppen a sörözés közben is (nagy valószínűséggel) pont az uraság kölkét pesztrálja a nő, miközben neki már legalább 10 éve nem volt egy olyan szabad estéje sem, amikor a barátnőivel kimozdulhatott volna.

Az, hogy az anyagiasság hogy jön ide, azt nem tudom, feltételezem kényelmesebb rabszolgának lenni gazdag háznál, de az alap gondolat azért szerintem megfontolandó. Messze van még nálunk az az idő (főleg ilyen kormány mellett...), amikor tényleg egyenlítődnek a nemi szerepek, a nő is tud nő lenni a házasságban, a férfi is tud férfi lenni, de közben egyenlő felekként kezelik egymást. Esetleg elszigetelt kis különleges kapcsolatokban van ez másként, de a nagy átlag azért valóban elkeserítően néz ki.

Hosszútávú kapcsolatban csak azzal lehet lenni, akinek elfogadjuk az elképzeléseit többek között a férfi-női szerepekről. Különben nem működnek a mindennapok.

Amíg a férfiak nagy része elvárja a házimunkát, gyereknevelést, akármit, addig a hosszú távon fennmaradt kapcsolatokban olyan nők lesznek, akik ezt hajlandóak csinálni. A többieket vagy otthagyják, vagy ők maguk nem bírják tovább.

Nem értem sok nő miért ilyen férfigyűlölő?

Nekem amikor volt párom ,sosem néztem se többnek ,se kevesebbnek mint én vagyok!

Nem néztem se szexrabszolgának ,se cselédnek!

Sőt ,egyszer sem csaltam meg egyetlen páromat sem (és eddig csak egyetlen lány csalt meg engem).

A nők írásaiból mindig csak az kivehető ,hogy a férfiak ilyen bunkók ,ilyen rosszak ,mocskos aljas senki férgek és hogy nem is kellene létezniük!

Nem hiszem ,hogy ez nem kérdése lenne ,hogy ki milyen szemét!

Ugyanúgy vannak se.ggfej férfiak mint k. rva nők!

Én férfi létemre nem egy olyan lánnyal találkoztam már aki f@.szról-f@.szra járt (sőt volt olyan akinek volt barátja is) ,de ettől még nem nézek le minden nőt és nem általánosítok!

Tökmindegy ,hogy nő vagy férfi ,emberek vagyunk mind! Vannak aljas ,rossz szándékú emberek és vannak normális gondolkodásúak is! Ezt nem kell túllihegni!

Én is ezt gondolom a hosszú kapcsolatokról fiatal nőként. Engem is volt már, hogy "kihasználgattak" ilyen téren, szerencsére még idejében kapcsoltam, viszont pár dolgot elhatároztam.

Az adok-kapok egyensúlyt mindig fenntartom, adott esetben meghívatom magam dolgokra. Cserébe én adom a testem, ami értelemszerűen számomra sokkal nagyobb felelősséggel jár, ezért többet ér, mint amikor ő adja magát. Csak nagy ritkán főzök pasinak, és csak akkor, ha előtte már belém invesztált pár forintot, és meghívott kajálni. Nincs összeköltözés senkivel, amíg nem házasodunk össze.

Szerencsére más szennyesét még sosem mostam, de ha lesz férjem, szerintem felváltva be tudjuk rakni a mosógépbe. Szex terén csakis óvszerrel védekezünk, ameddig én azt szeretném.

Szerintem kb. így kell bánni a pasikkal, mert amióta ezt az elvet követem, jobban ragaszkodnak, mint amikor még eléjük tettem a dolgokat. A kényelem ellustítja az embert, a pasikat főképp.