Hogyan kezelitek a szingliségeteket célzó megjegyzéseket?

Na van-e már valaki, miért nincs, ideje lenne már, az értelme a gyerek, aki egyedül marad az irigy lesz és gonosz, legyél már rajta a témán, stb. stb. Biztos ismerős, akinek ismerős. Nem hobbiból, örömömben vagyok szingli, szeretnék egy társat és magamat is épp elégszer tudom belelovalni az önsajnálatba, miért kell erre a környezetemnek még emlékeztetnie is? Most ettől mit várnak? Könnyen beszél az, akinek kapcsolata, családja van.