Hogy lehet bele törödni ha nem kellek a nőknek? Lehet hogy a magány a sorsom? F

Én sem kellek, de leszarom.

Úgy vagyok vele, hogy egy nő legalább ugyanakkora átok is lehet mint áldás, sőt még nagyobb. Majd lesz valami, ha meg nem, túl lehet élni azt is.

Először is döntsd el, hogy nagyon szomorú leszel. De nagyon nagyon. Ne legyél kispályás, igazán nagyon szomorúnak kell lenned. Aztán ha ez megvan, mondogasd magadnak, hogy csúnya vagyok, sőt, tudod mit? Vedd is fel magadnak és játszd vissza, hallgasd ezt meg naponta 100x.

Vagy esetleg azt is mondhatod, hogy értékelem és szeretem magam, de ez nem olyan könnyű, először is meg kellene magadnak engedd, hogy jól is érezd magad, de az nem megy, mert ugye eldöntötted, hogy te szomorú akarsz lenni.

Csinálj valami extrémet.

/nem látod a fától az erdőt/

Biztos recept nincs rá szerintem (legalábbis nekem nem sikerült rájönni). Én speciel elég nagy kocka vagyok szerencsémre, simán eltöltök két hetet egy probléma matematikai modellezésével és fel sem tűnik. A lényeg, az hogy számtalan más dologgal el tudom ütni az időmet. Vannak nehezebb időszakok természetesen, pl tavasz eleje, ünnepek párokkal, ezek jelenségek még mindig kicsit rosszul esnek, de ezt leszámítva már fel sem tűnik az egész.

LateTeen és a huszas éveim kemények voltak, aztán szépen lassan erősödött a megszokás, így túl a 30-on már szinte egyáltalán nem gondolok erre. Munka, hobbik, haverok. El lehet lenni.

Ennyit tudok tanácsolni, keress valami hobbit, vagy egy lehetetlennek vélt problémát és próbáld meg megoldani, úgy értem tényleg.

emberfüggő kinek mi segít.

Nálam elég volt ép ésszel végignézni az ismerkedéseket.

Lehetséges, hogy ez lesz a vége kérdező, de sose lehet tudni.

Igaz, számomra is már inkább csak megalázó a csajozás, mivel évek óta nem sikerül, idővel belefárad az ember.

Viszont, ha még nem így érzed, akkor ne add fel, próbálkozz!

30/F