Ti hogy viselitek a magányt?

Hasonlóan, napközben elfoglalom magam, és hétvégente igyekszem programot szervezni a barátaimmal.

Kicsit besokalltam a sok relatív nőtől,elegem lett a társkeresésből. Amikor egyedül vagyok, az nagyon rossz.

De igyekszem nem belesüllyedni ebbe, sokat beszélgetek emberekkel, és igyekszem ismerkedni is.

A nappalok nálam is úgyahogy eltelnek, estefelé viszont már szintén rámtör az egyedüllét a magány, a hiány.

Viszont nekem a hétvégéim sem jobbak, 30 éves vagyok, és a barátaim akikkel eljártunk még 3-4 évvel ezelőtt azok már nem érnek rá arra a fajta szórakozásra amire anno, mindegyiknek már gyereke van, a legtöbb házas is, de a gyerekek azok amik változtattak az életükön, ezek a baráti találkozások meg már nem vonzanak, odamennek a gyerkeikkel családjukkal én meg egyedül nem fogok ott kullogni.

mindegy megette a fene

Megvagyok. Szerencsére (?) a munkám annyira stresszes, hogy ilyen problémákon, mint magány időm sincs gondolkodni. Pedig nekem még nagyon barátaim sincsenek, akikkel el tudnám ütni a szabadidőmet.

Amúgy hiányzik az életembe valaki, de közben úgy vagyok vele, hogy ha lenne, akkor valszeg fárasztana. Szóval jobb így egyedül.

28/F

Akkor valamit rosszul csinálsz. Üdv, a 4. válaszoló, 31 éves nő :-)

Tanuld meg élvezni az életed.

magamat is meglepve nagyon jól bírom az egyedülállóságot, de mindig is jól bírtam, mert eddig 1db max 2 hónapos kapcsolat jutott.

Magányos nem vagyok, azért mert nincs párom.