Miért hazudtolják meg azokat a nőket akik azt mondják a külső ne nem számít?

Az az igazság hogy mindenkinél van egy szint ami alá nem megy.

Nálam ez a zsírcsöcs.

Undorodom tőle.

A többi amit nem tolerálok, mind ápolatlanság kategóriába esik.

Mert az éremnek két oldala van, néha három is. Az egyik oldal mindenképp az, hogy kell egyfajta fizikai(külső) vonzalom.( és ebben az a meghazudtolás, hogy mindenkinek más kell a vonzalomhoz, valakinek elég a szép ruha,szép frizura,ápoltság,van akinek markáns arcvonások,magasság kell hozzá ecetera), a másik oldal pedig az, hogy valami lehetőséget,potenciált lássanak bele a pasiba.(valaki apukát,férjet,valaki szexpartnert,valaki meg mutogatásra szánja és még ezer féle dologra, valaki meg igazi társat keres).

Az a pasi,aki a nő szemébe meg tud szépülni,az azért nem a megfelelő partner,mert egy nagyobb csalódás után ugyanoda tud visszacsúnyulni,ahol az elején voltak,még a megszépülés előtt.

Mert nem hiszik el. A legtöbb embernek számít a külső, bár nem egyforma mértékben. Van, akinek nagyon fontos, van, akinek alig. Olyan is van, hogy valaki olyanba szeret bele, akit az elején egyáltalán nem tartott vonzónak.

Már egyszer írtam itt valahol, hogy mikor megláttak a volt barátommal, aki alacsony volt, idős, kopaszodó és egyáltalán nem helyes arcú, (engem az átlagnál szebbnek tartanak) szinte kivétel nélkül mindenki azt hitte, hogy a pénzéért vagyok vele. Mert ez a sztereotipia. Közben meg nem volt munkája, én dolgoztam, nálam lakott.

Csak hát ahogy már írtam az elején, az emberek többségének nagyon fontos a külső, nem is beszélve arról, hogy először azt látjuk meg, a belső értékek csak hosszas beszélgetések után derülnek ki.

Biztosan sokan szereztek már sok rossz tapasztalatot, hogy a másik azonnal visszautasította őket a külsejük alapján és esélyt sem adott, hogy megismerje.... és ha valakinek csak ilyen tapasztalatai vannak, valószínűleg nehezen vonatkoztat el az ez alapján való általánosítástól.