Miert ennyire nehéz?

Nem jönnék össze gyermekkel rendelkező nővel. Okok:

1. Eleve nem érzem magam késznek egy gyerekre, annak nevelésére. Anyagiakról nem is beszélve. Először egy kicsike játék, aztán egy új telefon, aztán egy új autó. Én meg gürizzek napi 25 (!) órában.

2. Egy nő mellé kapok egy bónusz gyereket is, aki mellett meg lenne kötve a kezünk. Nem mehetnénk el sehová kettesben, mert mindig ott lenne a gyerek, mint gond. Ha el is lenne passzolva, fél napnál akkor sem tudnánk kettesben több időt együtt tölteni.

3. Apuka igényt tart a gyermek meglátogatására, vagy éppen elviszi pár napra magához. Hát akkor most vagy az enyémnek számít a gyerek, akit ketten nevelhetünk, vagy a páromé és az apukáé, oszt' akkor meg én esek ki a szórásból. Döntsük már el!

4. Apuka rokonai, nagymami, nagypapi is igényt tart az unokára. Hétvégén, amikor nyugtot szeretnék otthonra, tűrjem el, hogy péntektől vasárnapig folyton valaki mindig a gyerekre lenne kíváncsi? Mi lenne a házunkból, lakásunkból? Átjáróház?

5. A gyermek lelkivilága: ugyebár hiába tennék meg mindent a gyerekért, hiába járnék folyton a kedvében, hiába vállalnám a pót-apuka szerepét, ha egyszer ő nem tud megbarátkozni velem ("te nem vagy az apám, te nem parancsolsz nekem", és a többi). Akkor tehát minek erőltessem a gyerekkel való jópofizást?

Mondjon valaki egyetlenegy előnyt egy kisgyerekkel rendelkező anyukáról, hogy miért is lenne nekem profitáló, ha összejönnék vele. A válaszom: NEM! Ettől eltekintve biztos vannak olyan férfiak, akiknek ne lenne gond.

Azért én azt tapasztalom h sok pasi is van akit nem zavar a gyerek.

Meg az h felelötlenűl szűlt gyereket,ezt se kéne általánosítani. Van h az apa egy ba.om! Jogtok meng nincs elítélni,meg senki nem tart a fejetekhez piztojt h ugyan fogadd el a gyereket!

Én megértem azt is ha valaki nem tudja elfogadni.

Meg az ilyen duma h kselejtezet anyuka,na aki ezt írta őt kéne kiselejtezni. 😉