Vannak olyan nők akinek nem a férfiasság, jó külső, pénz, határozottság számít, hanem az érzelmesség, kedvesség, aranyosság, lelkizés, félénkség?

Hát, a többi nő nevében nem tudok nyilatkozni, de nekem biztos nem kéne egy ilyen pasi, ööö, pardon, kisfiú. A határozatlan, tesze-tosza, tutyi-mutyi, pipogya embereket alapjáraton se kedvelem túlzottan, de hogy a páromtól nem viselném el, az egészen biztos.

Férfi létére félénk? Te jó ég...! Ez pontosan miért is pozitív tulajdonság? Gondolom, ismerkedésnél nekem kellene kezdeményeznem, mert ő meg lenne szeppenve, hogy leszólítson... és azután? Nem mer majd semmit elintézni nélkülem, mert ő félénk? Nekem kéne élete végéig tutujgatni? Vagy ha valaki beszólna nekünk mondjuk egy séta alkalmával, akkor mi lesz, elszalad? Vagy esetleg még nekem kéne őt megvédenem? Vagy miért is jó az nekem, ha a pasi félénk?

Nem, nem, ne haragudj, de ez senki számára nem lehet vonzó tulajdonság. Az ilyen ember nem férfias, hanem inkább szánalmas.

Kérdező, ha ez sablonosság, hát legyen, én a férfias férfiakat kedvelem.

Amiket felsoroltál, érzelmesség, kedvesség,aranyosság, ezek női tulajdonságok. Az élet kemény, ha mindketten ilyenek lennénk, nem tudnánk párként boldogulni, anyu törölgetné a fenekünket meg az orrunkat.

A közös élethez, túléléshez, napi küzdelmekhez szükség van a férfias tulajdonságokra (is), a határozott fellépésre, érdekérvényesítésre, kiállni magunkért, stb. A félénkség nőnél sem előnyös tulajdonság. Mire mennék vele, ha lenne egy félénk pasim, aki nem tud megvédeni, kiállni mellettem egy vitában csak elsunnyogná az egészet. Csalódott lennék.

Ismerek egyébként olyan nőt, akinek ilyen kis tutyimutyi pasija van, de panaszkodik is, hogy nem lehet rá számítani, nem lehet komolyan venni.