Introvertált embertársaim, ti hogyan "épültök" be kialakult baráti körökbe és ismerkedtek egyetemistaként? 20/F

sehogy. :D

nekem nem sikerült,csak felületes kapcsolataim vannak egy-két lánnyal.És randizni se voltam egyszer se pasival egyetemről(Amikor közbe mindenhonnan máshonnan igen). 25/N

Oh, nekem ez a téma nagyon nagyon ismerős. Csak én mindig azt hittem velem vannak gondok, hogy nem tudok könnyen ismerkedni (pedig néha mégis nagyon megy, de alapvetően inkább befelé forduló vagyok stresszhelyzetben mint pl egy új közeg).

Én ilyen random találkozókon, önkénteshelyeken, diákszervezetekben ismerkedtem meg a felnőtten szerzett barátaim nagy részével. Első helyzetben mindenki nyitott, mert ismerkedni szeretne, önkéntesség során egy közös ügy összehozhat másokkal, és ugyanez a helyzet a diákszervezet esetében is.

En csoportbizalmi lettem, igy mindenki megismert. Aztan jartam emiatt a hök gyulesekre, igy ott is. Amigy meg orak kozott az sulaban mindig odaultem traccspartizni. Nem voltam ense golyataborban, de megis mindenki ismert, meg a tanarok is nevrol.

N

Kialakult baráti körökbe ne is próbálj beépülni, inkább keress hozzád hasonlóan "egyedül lófráló" alakokat. Nagyon sok van hidd el! Ez által minél több hozzád hasonló emberrel megismerkedhetsz és lesz egy saját baráti köröd, nem kell személyiségidegen arcokkal jópofiznod.

A gólyatábor kihagyása meg hatalmas hiba. Nem azért mert így nem ihattál és fetrenghettél részegen a többi táborozóval, de még jobban megfosztottad magad az ismerkedéstől. Életem talán eddigi legjobb döntése volt, hogy az utolsó pillanatban jelentkeztem, és elmentem a táborba. Hasonlóan introvertált típus vagyok, de ott megismerkedtem olyan emberekkel akiknek a 90%-val ma is jó a kapcsolatom és nélkülük talán még az egyetemet sem lenne esélyem elvégezni.

Én se voltam gólyatáborba, de lehetséges a "beépülés" pláne ha idén kezdted az egyetemet. Mondjuk valamilyen project-et kell csinálni vagy éppen órai közös feladatot és beoszt melléd valakit a tanár mert nyilván nincs párod. Na azzal ugye beszélned kell. Az már egy olyan vki akitől meg tudod legközelebb kérdezni, hogy "mi volt a házi?", "hogy vagy?" stb. (ezen a szinten a legkönnyebb megragadni :( ,de jobb mint a semmi) El tudsz menni kocsmatúrára, ahol jobb esetben a seniorok kiszúrják, hogy egyedül bóklászol(ez a dolguk)és megsajnálnak.Vagy elmész szakestre, ahol csapatok vannak, meg feladatok pont ezért, hogy mindenki beépüljön mindenhova. Felszínes dumálások nélkül viszont sajnos nem tudod meg, hogy az adott ember rendes-e (leáll-e veled) vagy sem. Általában rendesek szoktak lenni és szeretnek magukról beszélni. És az sem mindig igaz, hogy azokhoz kell odamenni, akik egyedül vannak, mert gyakran nem is akarnak beszélgetni. Na de a lényeg, hogy a fent említett opciók segítségével szerzel magadnak egy-két spant, akik felkarolnak mert amúgy jó arc vagy csak csigusz, akivel eltudtok járogatni inni vagy ha nem iszol, akkor nem-inni és esetleg ismernek egy-két lányt is vagy ők nem ilyen kis csigabigák (mint mi) és odamentek együtt lányokhoz beszélgetni. Nagyon fontos a későbbiekben hogy az egyetemmel legalább egy városban vagy közel lakj, ha esetleg hívnak valahova a többiek, akkor majdnem MINDIG el tudj velük menni buliba,moziba stb... ez a neheze, hogy ha egyszer leállnak veled akkor tartani kell a kapcsolatot, mert különben uncsi vagy.

Bocs az esszéért. Csak nem szeretném ha egyedül éreznéd magad, ha önhibádon kívül nehezen közeledsz az emberek felé, pedig szeretnél. 20/L