Mitől függ hogy egy nőnek nem számít annyira a külső és hogy nagyon számít?

Kevésbé szép és / vagy elkeseredett nők mondják, hogy kevésbé fontos nekik a külső. Igazából nekik is az lenne, csak úgy gondolják, úgysem lenne esélyük azoknál, akik bejönnek nekik.

Én a két szélsőség között vagyok.

Hát igazából én úgy veszem észre, hogy hiába mondja egy nő, hogy neki bizony nem számít a külső, csak addig mondja ezt, amíg meg nem lát engem. Lehet, hogy egy bizonyos szint felett nem számít, de még soha sem találkoztam olyan nővel, aki legalább esélyt adott volna egy olyan alacsony és ocsmány férfinek, mint én.

Hacsak nem vak valaki (de nem szeretnék általánosítani, nem tudom, a vakoknál hogy van), a látvány is hatással van ránk, az is egy érzék, ahogy a szaglás is, a tapintás is, a hallás is. Olyan ember nem létezik, akinek ezek egyáltalán nem számítanak, más kérdés, hogy kinek mik a tapasztalatai, milyen az ízlése. Minden olyat kerülünk, ami rossz érzést vált ki belőlünk. Pl. nálam ilyen a dohányzás, én akkor is érzem valakin, ha egyébként rendesen tisztálkodik, használ illatosítót meg rágózik, a szervezetem elutasítja az ilyen emberek közelségét, az orromat szúrja, a szememet csípi, rosszabb esetben fáj is meg könnyezik, tehát akármilyen közegben igyekszem egy olyan távolságot felvenni velük, ahonnan már nem érzem. Nem mindig volt nálam ez szempont, de sokáig éltem dohányfüstmentes közegben, a szüleim, nagyszüleim nem dohányoznak, sokáig a lépcsőházban, ahol felnőttem a lakóközösség is tartotta magát a szabályokhoz (pár kirívó eset lett az évek során, aztán mostanában rájuk lett pirítva, azóta ők is visszavettek), szóval csak később kerültem olyan helyekre, ahol töményebben dohányoztak az emberek, és akkor tűnt fel, hogy a szervezetem hogyan reagál. Más dolgoknak is meglehetnek az okai. Pl. ha valaki nagyon hasonlít az exre, aki nagyon csúnyán elbánt az emberrel, vagy az apára, aki túl szigorú, esetleg alkoholista, agresszív volt... stb., ha valakiben tudatosulnak a negatív emlékek, meglehet, hogy tudatosan kerülni fogja az egyén azokat az embereket, akikben ezek szintén megvannak.

4: 16 éves korom óta folyamatosan próbálkozom. Jelenleg 29 vagyok és több, mint ezer lánynál próbálkoztam már. És szerinted kaptam valaha legalább egy mosolyt is? Nem, még annyit sem, csak azért mert alacsony vagyok és ocsmány. Pedig minden vágyam egy komoly kapcsolat lenne, de egyetlen egy lány sem ad esélyt az ismerkedésre a külsőm, és csakis a külsőm miatt (onnan tudom, mert neten sokszor eljátszottam már, hogy nem küldtem képet, és akkor sosem volt semmi gond... egészen a képcseréig, ahol vagy eltűntek örökre, vagy szimplán csak bejelentették, hogy annyira ocsmány vagyok, hogy még akkor sem találkoznának velem, ha én lennék a Földön az utolsó férfi, mindez független attól, hogy egy-két lány, amíg még csak leveleztünk hangoztatta, hogy már belém szeretett és egyáltalán nem fontos nekik a külső.)

Mennyire vagy alacsony, és mit jelent az, hogy ocsmány? Mert itt nagyon sokan ráragasztják magukra, de azért többeknél túlzásnak tartom, akikről eddig láttam képet.

Mindenkinek szàmít a külső...mindegy hogy férfi vagy nő...ismerkedésnél mindenki azt nézi először a màsikon vagy megfog vagy nem...

7: 169-170 cm vagyok, ez mindenképpen elég alacsonynak számít. Az ocsmány pedig az eddig legtöbbször használt szó, amivel a lányok leírták a külsőm. Mivel soha az életben nem kaptam egyetlen egy lánytól se ezt megcáfoló kijelentést, így elfogadtam magam, hogy undorítóan ocsmány vagyok (az ember nem tudja saját maga megítélni hogyan néz ki párkeresési szempontból, ezt csak az ellenkező nem visszajelzéseiből lehet leszűrni)