Igaz, hogy egy férfinak nagyságrendekkel nehezebb vonzó külsőt elérnie?

Az elittárson vagyok fenn, bár már be sem nézek,felesleges. Azt azért hozzá tenném,hogy 38 éves vagyok, tudom, hogy az én korcsoportom alapvető problémája az, hogy a hozzám illő negyvenes pasik is inkább a fiatal lányokra hajtanak aki nem elvált, nincs gyerek, stb. De azért akkor is érdekes, hogy azt tapasztalom, hogy 1-2 kétségbeesett 60 (!!!) körüli pasit leszámítva senkinek sem kell egy csinos, életvidám anyuka. A szextárskeresőről 2 hét múlva kiregeltem, mert megkaptam a választ, mire vagyok jó a férfiak szemében a mai világban.

Van most valakim, hangsúlyozom, nem panaszkodom, de amit sokan nem értenek meg az az hogy attól még hogy száz pasi nyomul egy nőre vagy akár csak egy, a nő akkor is egy olyan férfira vágyik akivel a lelkük is össze passzol. Ebből a szempontból mindegy, hányan állnak sorba, sőt: állnak-e sorba. Mert ha nem találom meg azt akire azt mondom: ő az aki mellett reggel fel akarok ébredni, ő az akinek a vállára akarom hajtani a fejemet és ő az akinek a szemébe akarok nézni holnap is, holnap után is évek múlva is......akkor nem kell más. Nem akarunk vakvágányon vesztegelni a szomszéd Pistivel aki megelégszik velünk is mert nem jut bomba nő és hát ugye rendes gyerek....mert a kapcsolat elköteleződés és akkor talán mindketten elszalasztjuk az igazit.

Végkövetkeztetés: A nők csak akkor vannak előnyben ha szexkapcsolatot akarnak. Egyébként nem. De azt meg a legtöbb nő nem akar.

#31

Amit írtam, a 18 és 30 közötti nőkre értettem. 30-on felül nem tudom, hogy mi a helyzet. Ahogy írtad a te korosztályodból is sokan hajtanak huszonévesekre, ezért mondtam, hogy könnyű dolguk van.

Viszont egyetértek, egy 38 éves nő már nehezen talál párt magának. Persze, nem is kellene párt keresnie, hiszen ő fiatalabb korában már választott párt, akitől van gyereke is.

Elittárs az egy hulladék pénzlehúzós oldal. Egyszer megpróbáltam, ki sem tudtam tölteni, egy idő után annyira ráuntam, hogy inkább hagytam a francba.

Én pedig attól félek, hogy most nem kellek a nőknek, de majd ennyi idősen már beérik velem is, amikor a macsó bunkó lelép. Aztán néha megjelenik, mennek a veszekedések, nosztalgia, fellángoló szerelem, aztán takarodjak a francba, mert ők egy család. Később megint szakítanak és az egész színjáték kezdődik előről.