Most jól megcsináltam magamnak, mit tegyek? Vagy már késő lenne? Egyáltalán van jogom hozzá, h így érezzek?

Pár éve megismertem egy srácot, nem igazán érdekelt, de valahogy mégis összekavarodtunk (nem volt semmi, olyan részeg volt h ott hagytam) Utánna is bepróbálkozott párszor, de folyton kosarat adtam, eléggé piás volt, hiába mondták a közös barátok, h am nem mindig ilyen, csak pont olyankor találkozunk...én ezt neki el is mondtam, már szinte könyörgött, de én hajthatatlan voltam, mondtam, h részeges nem kell, erre ő h nem ilyen am, meg h jó srác ő, bebizonyítja, én meg h nekem ez nem elég, ígéretek nem kellenek... azóta eltelt egy kis idő, először fel se tűnt, néha találkoztunk szórakozóhelyen, beszélgettünk, aztán egyszer csak azon kaptam magam, h reggelig beszélgettünk és kifejezetten jól éreztem magam vele. És nem iszik! Azóta a bizonyos beszélgetésünk óta nem láttam egyszer se részegnek, de még spiccesnek se! Am régen is azért ivott sokat, mert meghalt az édesapja és ő így dolgozta fel...Amit én tudtam akkor is, de nem éreztem azt, hogy én akarok lenni a megmentője...ez most tudom, h szörnyen önzően hangzott, de ez van... Most azt hiszem valamilyen érzések támadtak fel bennem iránta, folyton ő jár az eszemben, de vajon nem késő hozzá? És ha akkor nem voltam hajlandó támogatni/segíteni, mikor szüksége lett vna rá, most hogy jövök én ahhoz, h akarjak valamit is tőle?