Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Komoly kapcsolatban gondolkodom, de családot, gyereket, soha nem akarok. Reális ez?
Találhatok olyan férfit, aki szintén komoly, hosszú távú kapcsolatot szeretne, de csak párban? Tehát nem tervez gyerekeket, nem tervez házasságot, hanem csak együtt lennénk. Vagy meg kell békélnem hogy olyanokkal hoz majd csak össze a sors akiknek pár hónapig, esetleg 1-2 évig kellek? Mert előző barátomban nagyon imádtam hogy nem tervezi lekötni magát, az viszont baromira fáj hogy csak egy évig lehettünk együtt. Nagyon ellentmondásos amit szeretnék? Mert kicsit tartok tőle hogy ezzel a felfogással magányos leszek, de szerelmes lenni meg kötődni sajnos nagyon tudok, ahhoz meg nem elég egy laza kapcsolat.
N 23
Én ezért váltam el vagyis váltunk el, a nő úgy volt 4 évig h nem akar, aztán még is....
Egyébknét nem vagy ezzel egyedül csak nem minden ember ilyen.
Biztosan találsz olyat, amilyet szeretnél, de szerintem ez a hozzáállásod változni fog, hisz nagyon fiatal vagy, még csak 23 éves vagy! Halvány fogalmad sincs, hogy mi lesz később, még a holnapot se tudod.
Csak halkan megsúgom neked, hogy az élet egyik legfontosabb és legértékesebb csodája az a SZERETŐ CSALÁD! De ha te saját magadat gyermektelenségre ítéled, mert pl. mondjuk karrierista akarsz lenni, vagy egyszerűen csak nem akarsz gyereket, oké, a te életed, csak találj hozzá megfelelő partnert, aki úgyszintén nem akar majd gyereket!
Egy kérdésem lenne hozzá csupán Kedves Kérdező: honnan jött neked ez az egész dolog és hozzáállás?
Fúú ezzel nekem is meggyűltek párszor a gondjaim.
Nem vagyok házasságpárti, se saját gyereket nem akarok.
Mondjuk ezzel én már 12 éve így vagyok.
Voltak hosszabb kapcsolataim is, 4 ből 1 ezért ért véget.
De most újra keresgélek, remélhetőleg lassan sikeresebben találok ilyen hozzáállású nőt.
Köszönöm az eddigi válaszokat! Én is reménykedem, hogy találok majd olyan párt magamnak aki szintén nem akar.
Utolsó: én is tudom hogy nagyon fiatal vagyok még, és való igaz hogy sokan érvelnek ezzel amit te is írsz, hogy még változhat. Azért vagyok benne ennyire biztos, mert sajnos szégyen vagy sem, finoman fogalmazva nem kedvelem a gyerekeket. + emellett olyan szakmát, de már inkább életmódot választottam, amit ha sikerül beteljesítenem, abba végképp nem fog beleférni. Nem vagyok anyatípus, irtózom tőle, és alkalmatlannak is találom rá magam. Édesanyám óvónő és rettenetes jellemvonásai alakultak az évek során a munkája miatt. Ezeket többnyire itthon vezette le, rajtunk, a családján, és én úgy érzem egy életre meggyőlöltem a gyerekeket úgy ámblokk.
Házasságot én se akarok, röhejesnek találom az elképzelést, hogy egy gyűrű és egy aláírt papír bárkihez is közelebb hozzon, ráadásul ha megtörténne hogy már nem tudjuk egymást boldoggá tenni, az a nyamvadt papír sok keserűséget tud vonni maga után.
A gyerek meg....22 éves vagyok, egyelőre annyiban maradtam magammal, hogy majd 35 éves koromban újra előszedem a gondolatot hátha valami kattan bennem, de addig biztos nem
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!