Nektek is olyan érzésetek van, hogy annyira egyediek vagytok, hogy sose lehet olyan párotok, aki egy az egyben olyan mint ti és ezért önként vállaljátok az egyedüllétet?

Nem érzem magam egyedinek, sem beképzeltnek, csak nekem más az értékrendem, mint a korosztályomnak.

Az, meg, hogy sosem lesz senki tény, és felesleges rajta agyalnom!

én sem értem, miért gond, ha a párunk nem a klónunk. nyilván fontos dolgokban nem jó, ha különbözünk, de egy párkapcsolat szép úgy, ha nem vagyunk egyformák.

az én barátom mérnök informatikus, én állatokkal foglalkozom, a biosz érdekel. amíg ő a robotjairól beszél, én az állataimról, meghallgatjuk egymást, és igyekszünk megérteni a másik dolgait. ő is szeret gamerkedni, bár nem függője a dolognak. a Gta küldetéseket felváltva csináljuk, ha a haverjai átjönnek kockulni, addig én meg lefoglalom magam. szerencsére zenében és filmekben hasonló az ízlésünk.

ha mindenben egyeznénk, az kicsit uncsi lenne :D

ne add fel a párkeresést, de szerintem nem ezek azok a szempontok, ami alapján barátnőt kéne válassz. ki tudja, lehet hogy van valahol pl egy cyberpunk történész lány, aki tökéletes lenne neked, és akivel boldog lennél, csak nem veszed észre, mert ne olyan, mint te.

Lehet van a környezetedben ilyen lány, de valami oknál fogva te kiejtetted őt.

Régebben én sem gondoltam, hogy létezik olyan ember, aki olyan, mint én, de mégis megtaláltam.

Én is informatikus vagyok, lányként, kocka, és bár nem kifejezetten ilyen párt kerestem, egy olyan ember lett a párom, aki azokat is szereti bennem, amit mások utálnak. De ezért engednem kellett az "elvárásaimból". Azért idézőjel, mert nem miatta tettem, és nehéz sem volt, így hozta az élet, de tudom azt, hogy a 5-6 évvel ezelőtti önmagam emiatt (is) hülyének nézné a jelenlegi énem.

De örülök hogy így alakult, mert megtaláltam a foltomat, és azt hiszem én a lányok között igen egyedi vagyok, bár találtam már pár hasonszőrűt, de velük sem volt ugyanolyan a nézőpontunk. De azt is tudom, és hangoztatja is, hogy a páromnak én vagyok a tökéletes, akivel teljesen (vagy legalábbis 95%-ban) megegyezik mind az ízlése, a stílusa, az életvitele és a természete is.

Szerintem amit leírtál, az egyáltalán nem egyedi. Mérnök infóra jártam, az évfolyamom nagy hányada hallgatott metált. Oké, aláírom hogy nem sokan voltunk lányok :D

Inkább az a baj, hogy 23 évesen még mindig az alapján határozod meg magad, hogy mi a szakmád és milyen zenét hallgatsz. Főleg hogy annyira azért nem érdekel, hogy a gyakorikérdések ne érdekeljen jobban...

#23-as vagyok.

Szerintem is jó dolog, ha a párunk hasonlít ránk. Több a közös dolog, közös téma, arról már nem is beszélve, hogy közelebb érzed magad a másikhoz.

De kinek mi, kinek hogy alakult az élete. Nekem is fontos volt, hogy értse a párom a kockaszlenget, és a Word-re ne mint hatalmas informatikai tudásra tekintsen. De nem kifejezetten ez alapján szűrtem a férfiakat.

Egyedi vagyok (mint minden ember), de nem kellene pont olyan pár, mint amilyen én vagyok. Sőt, hozzám nagyon hasonló férfiakkal is maximum barátként jöttem ki.

Mindenkinek vannak hibái és ha a másiknak ugyanazok, akkor csak erősítjük egymást a hibáinkban.

Kell a közös pont, a közös értékrend, viszont szeretem, hogy a párommal pont ellensúlyozzuk egymás gyengeségeit, ezáltal segítjük is egymást, fejlődünk is és nem utolsósorban nagyon vonzónak érzem az ilyen típusú "ellentétet".

Vele évek óta működik a kapcsolat, hozzám hasonlókkal max. 3 hónap alatt kifújt.