Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez normális hogy ha kicsit boldogtalannak érzem magam meg feszült vagyok ezek miatt? 29F
29 éves srác vagyok átlagos kinézettel rendelkezem 178 magas vagyok stb. 29 évesen ott tartok, hogy eddig egy hölgyel randiztam, de nem volt szex csak simogatás meg csókolgatás. Sajnos a munka terén sincsenek sikereim szinte semmi, érettségi után szokásos OKJ tanfolyamok, majd 3 hónap munka eddig. Szüleim tartanak el már most vagy 2 éve munkanélküli vagyok. Baráti társaságom nincsen ,gyakorlatilag csak a családtagjaimmal beszélgetek. Bulizni nem szeretek járni, ott zavarban lennék úgy érzem meg eleve most egyedül bulizni hogy menjek. Azt veszem észre magamon hogy most így 30 felé már kezd nagyon dühítő lenni a helyzet,hogy még szűz vagyok illetve az hogy nincs kapcsolatom.
Ez így érthető vagy hülye vagyok?
Egyébként jól élünk a szüleimmel van azért pénzünk meg vannak ingatlanjaink is.
29F
Szerintem érthető, hogy nem vagy boldog, hiszen nem csinálsz semmit, csak múlik feletted az idő.
Mit csinálsz a sok szabadidőben? Itt keresd a probléma gyökerét!
Nekem is hirtelen kezdett dühítő lenni, úgy 27-ig nem annyira zavart, hogy nem volt semmi... Habár vannak céljaim, jópár hobbi, de barátok nem igazán, amik őszintén szólva nem is hiányoznak annyira, de így csajokkal is nehéz ismerkedni. Én is a szülőkkel élek, bár nagy a ház, el lehet különülni, bár csajt nem vinnék oda. Illetve első adandó alkalommal el is költöznék. Attól nem félek, hogy el fogok veszni ha elköltözök...
De hát találni kéne valakit, ami egyedül nehéz.
Hasonló helyzetben vagyok hozzád, csak én másképp látom kicsit a dolgokat. 27 vagyok, itthon élek én is. Bár nekünk sem egy kicsi házunk van, így jól megvagyok. Mivel jó munkát találtam a városkában ahol élek, így váltani egyelőre butaság volna és fölöslegesnek tartom, hogy 3 utcával arrébb költözzek, csak azért, hogy ne itthon legyek... Ha ez nem tetszik a nőknek, hát sajnálom. Viszont megjegyezném, hogy ha nincs egy forintod sem, akkor sokaknak az is red flag. Ja, hogy menő vállalkozó, vagy orvos, ügyvéd kellene legyek. Hát igen...
Nekem volt már egy hosszú kapcsolatom, de vége lett már egy ideje, úgyhogy nem is szeretnék csak úgy egy másikba ugrani. Viszont bevallom, hogy nem is nagyon tudnék hol keresgélni. Állandó jellegű baráti társaságom nincs nekem sem. Mivel autóm van, szeretek egyedül jönni-menni, egyedül lenni a személyiségemből fakadóan is. Évekig nem éltem itthon míg tanultam; dolgoztam külföldön is rövid ideig, úgyhogy szerintem amúgy megállok a lábamon egyedül is. Egy kis vagyona van a családnak, ami csak az én örökségem lesz, úgyhogy nem halnék éhen a jövőben sem. Ha egyedül maradok, akkor sem félek. Igaz, hogy sokszor jólesne, ha minden este lenne kihez bújni és akivel meg tudnám osztani a gondolataimat, vagy a dolgokat amiket tudok, de ez van. Nem megy ez olyan könnyen sok mindenkinek, mint látjuk.
Neked azt javasolnám, hogy egyes számban gondolkozz elsősorban. Magadra fókuszálj és tényleg próbálj meg egy olyan munkát, hivatást találni amit szeretsz, amivel pénzt kereshetsz. Útközben lehet találkozol olyannal, akivel kialakul valami. Még ha nem is egyből egy álommunkát találsz. Nem azt találtam én sem elsőre és a jelenlegitől is szeretnék még jobbat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!