24 felett nagyon nehéz már ismerkedni?

Szia Dorka! Nincs veled baj. Talán csak próbálj kicsit kevesebb emberre, de nagyobb érdeklődéssel figyelni. Én ezt vettem észre rajtad, hogy mindig oda mozdulsz, az felé, aki éppen nagyobb hatást vált ki belőled, és rögtön eldobsz minden mást, ghostolsz, aztán ha épp nincs semmi, akkor hónapok után visszatalálsz.

Nem hozzám, mert engem nem érdekelsz, nincs veled kontaktom. De vannak közös ismerőseink, akik update-elnek rólad, és ez jön le belőle nekem.

Ha kikerülsz az egyetemről és az ahhoz köthető "forgatagból", sokkal nehezebb lesz. Munkahely rázós terep ilyen szempontból, már ha egyáltalán vannak ott potenciális jelöltek... És akkor kb. nem marad más, csak ezek a f0s társkeresők, esetleg fb-csoportok.

Aztán a "felnőtt" életed élve úgy repül az idő, szinte egy szempillantás, és 30 körül leszel - na, ott és onnantól már abszolút ez a valóság, hogy minden jó választásnak minősülő férfi (qrva kevés van egyébként Mo-on, igazi hiánycikk) foglalt. Nem kívánom, hogy ilyen helyzetbe kerülj, de ha mégis így alakulna, majd figyeld meg... mindig, amikor megismersz valakit, akire igent, de legalább egy talánt mernél mondani, kiderül, hogy komoly kapcsolata, menyasszonya, felesége, akár még gyereke is van. Itt folyton írják, hogy nem kell temetni, ha betöltötted a 30-at, de a gyakorlat így néz ki. Maradnak azok, akikre nemet mondanál, de nincs más... És akkor elkezdesz agyalni, hogy na, melyik az, amelyiket mégis el lehetne viselni vagy hogy mennyire elviselhető helyettük inkább az örök egyedülállóság (amikor nem fél évig nincs szex és nem 3 éve nincs kapcsolat, hanem évtizedekig). Keserves, kegyetlen kilátástalanság. 🙁 Persze tudjuk, az ittenieknek még a 80+ nagyanyja/akárkije is akkora szerelemre lelt az öregotthonban, hogy a mesékben sincs szebb... 😏

Nehéz, igen, de azért 24 évesen még messze nem lehetetlen. Viszont ne a pillangókra várj, hanem válassz egy olyan csávót, akinek te kellesz, és te is el tudod viselni a személyét, és persze nyilván ne taszítson.

Teljes mértékben aláírom, hogy idővel egyre nehezebb, és még azelőtt kell kapcsolni, hogy lehetetlen lenne, vagy olyan szintű kompromisszumot kellene kötni, ami helyett tényleg inkább az örök magány.

24 évesen még nem para az ismerkedés egyáltalán. De tény, hogy Tinderen vagy hasonlón könnyebb a dolgod. Érdemes minél előbb személyes talira terelni, és szerintem így nem sok különbség van, mintha eleve személyesen ismerkedtetek volna. De ennyi idősen ha kimész bármilyen eseményre csajtársaságban, tutira lesz, aki rátok megy.

Az, hogy komoly kapcsolat nem alakult, ponthogy akár a korral is magyarázható, feltéve hogy a saját korosztályodban ismerkedsz. Ennyi idősen sokan csak situationshipben gondolkodnak.

Akkor még is csak nem stimmel valami! Én átlagos srácként egy nyomi megyeszékhelyen a '90 években simán tudtam ismerkedni net, mobil és appok nélkül. Meg valahogy mindenki tudott. A felhozatal is pont olyan volt mint ma, a trógertől a főnyereményig.

Nem véletlenül az a baj, hogy az extrém túlkínálatt miatt értékét veszítette minden? Mi még ismerkedtünk, randiztunk, odafigyeltünk egymásra, nem volt cél egyből a dugás, meg valahogy mi tiszteltük egymást.

Ma meg mindenki azt gondolja hogy örökké fiatal marad, örökké csak bulika, szórakozás, végtelen kínálat.

Azt tudtátok hogy a "fiatalalság" valójában csak olyan 12-14 év, de ha szigorúan vesszük csak 18-25 között. Be lehet hazudni hogy de nem, mert még 40 évesen is az az ember. Pedig egyszerű. Ha már mögötted van 2 generáció(4-4 év), már nem vagy az, csak a látszatát akarod fenntartani.

25 éves vagyok,nőként egy csókot sem kaptam életemben.Aki nem hiszi,ne higgye,de ez van.

Próbáltam mindent,tindert,badoot,társkeresőt,semmi.Csak ilyen "majd alakul,ismerkedjünk,felszínes beszélgetések jutottak.Nekem is mondták menjek élőbe.Nahát ott olyat sikerült megismernem,hogy hiába nem voltunk vele sem együtt,tönkretett egy életre,annyi fájdalmat okozott.Üdv a klubban!