Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van ellenszer, kiút erre a megkeseredésre? Volt más hasonlóban? Panaszkodjatok.
Pár éve kisebb-nagyobb megszakításokkal próbálkozok párt találni online társkeresőkön. Ezalatt a 2-3 év alatt nem volt túl sok férfi, sztem a 20-at nem éri el a számuk, idén is kb. max 6 volt. Akik meg megfogtak ezalatt a pár év alatt az 2 srác volt, egyikkel egy elhúzódó toxic se vele se nélküle lett, amiben az önbizalmamat porig törték meg csak használtak majdnem (nyáron került pont a végére, még mindig próbálom visszanyerni a mosolygós magamat), meg egy másik srác volt, aki ráébresztett arra, hogy vannak férfiak, akik törődőek és proaktívak ismerkedés során, de legutóbb összefutottunk és elbizonytalanodtam, hogy lehet csak a szexért bánt velem jól.Lehet velem van a gond, hogy a negatívat keresem ebben is már...
Perpill ha végig veszem az eddigi férfiakat, akikkel ismerkedtem nem nagyon tudok már egy férfit sem mondani, aki jót okozott volna,több a negatív és semleges, mint a jó. Azon a ponton vagyok hónapok óta, hogy undorom van a férfiaktól, és hibáztatom őket. Úgy érzem, mintha femcel lennék. Ennek kontrájára meg sok férfival dolgozom együtt és velük teljesen más véleménnyel vagyok. Persze házi nyúlra nem lövök mentalitással tekintek rájuk. De azt érzem, hogy belekeseredtem az online ismerkedésbe és undorodom van az összes férfitól, akivel lehetne bármi is. Emellett magamban is keresem már a hibát, vagy a külsőm ronda/átlagos vagy a személyiségem romlott/átlagos. Ott tartok napok óta, hogy lehet nem is vagyok alkalmas egy párkapcsolatra, nem találnák olyan személyt, akivel valami kölcsönös dolog ki is tudna alakulni.
Emellett már munkahelyen is megkaptam bátorításnak, hogy mi a francért pazarlom az energiámat arra, hogy ezeknek a férfiaknak bizonygatom magamat, mikor munkában mindenki ismer és kedvelnek is és sokkal több sikerem lenne. Ettől még szánalmasabban érzem magamat őszintén.
Belefáradtam, hogy azt kell lesnem, hogy mikor használ ki a másik vagy mikor kéne valamit lezárni, mert nincs semmi. De a sok erőltetett randiból is elegem van meg a meglepetés furcsaságokból, 'nárci vagyok', 'autista vagyok lehet', alkesz tendenciák, stb. Hányingerem van a férfiak többségéből meg ebből a kényszer ismerkedésből. Persze más opciót nem látok, 27 vagyok szeretnék egyszer családot alapítani, munkahelyen nem akarok kockáztatni, ezenkívül nincs baráti körben lehetőség. Tudom az online ismerkedés a sok szenvedéssel jár, de alapvetően ezt élvezni kellene 20-on évesen.
Hozzáteszem a fentebbiekhez, hogy a se vele se nélküle után alaposan átgondoltam, hogy ott mi volt az én oldalamról a hiba. Egyszer próbáltam utána komolyabban ismerkedni, ami oda jutott hogy csak erőltettem a nagy semmit és emiatt frusztrált lettem. Valószínű csak meg akartak fektetni, csak az effort is nulla volt ebben.
Elegem van az egészből. Lehet ott van a hiba hogy a lelki társamat keresem, valami idillit és nem létezik ilyesmi. Bár ha valami nem majdnem tökéletesen indul annak mi értelme van? A férfiak túlnyomó többsége semmi kötődésre nem vágyik csak d-gni akar aztán ebből várnak párkapcsot, vagy olyan nőt keres, aki kb. tökéletes, de legtöbbször nem is tudják mit keresnek. Amilyen középkategóriás nő vagyok lehetetlen ezeknek megfelelni. Szóljatok meg nyugodtan, de lehet csak szerencsétlen vagyok ismerkedés terén. Irigy vagyok azokra, akiknek állandóan könnyen összejön a párkapcsolat.
Mindenek mellé kiegészítő infó, hogy még nem volt párkapcsolatom, volt akiknek megtetszettem ismerősi körökből, de nem volt meg a fizikális vonzalom vagy a szikra részemről.
Sajnálom ezt a terjedelmes odahányást. Van más is aki így érez vagy érzett így? Annyira utálom most magamat is, hogy ennyi negatív érzés gyűlt össze bennem. Többek között emiatt is tartok szünetet az ismerkedésben, ez felvállalhatatlan és taszító. Nagyon negatív vagyok, nem tudom eldönteni, hogy velem van e gond már, mert ha velem, akkor változtatni kellene, mert így nem jutok egyről a kettőre. De ha ez valami ismerkedős fertő, akkor meg szeretnék újra bizakodni és optimistább lenni, mint régebben.
Lassan elérhetetlennek érzem, hogy kölcsönös szerelemre találjak. Keserű ez az élet. Sokkal jobb volt, mikor meg voltam egyedül, most is igazából jobb a sok nyűglődés nélkül, amit az ismerkedések okoztak. De mindeközben nagyon szeretnék egy férfit, akivel egy közös jövőt lehetne építeni, akivel egymásért lennénk. Idősebb ismerősi körökben látok több jó párkapcsolati példát.
"Ezalatt a 2-3 év alatt nem volt túl sok férfi, sztem a 20-at nem éri el a számuk"
idáig olvastam el az irományod.
"A férfiak túlnyomó többsége semmi kötődésre nem vágyik csak d-gni akar aztán ebből várnak párkapcsot, vagy olyan nőt keres, aki kb. tökéletes, de legtöbbször nem is tudják mit keresnek."
"Lehet ott van a hiba hogy a lelki társamat keresem, valami idillit és nem létezik ilyesmi."
Ugyanazt csinálod. Ha a férfi csak dugni akar akkor konkrétan elmondja szavakkal, vagy tettekkel. Pl. a 8 írt rá utaló jeleket. Viszont nem mindegyik csak arra hajt attól, hogy szeretne veled szexelni. Különben kakiból várat nem lehet építeni és még te utálod saját magadat meg őket is addig mindig hoppon fogsz maradni, még akkor is végre valaki feleségül vesz. Ráadásul mivel azt se tudod, hogy kit keressel, ki vagy te csakis hozzád hasonló egyénbe fogsz botlani. Normális férfiak kerülni fognak, illetve lehet, hogy te se fogod őket figyelembe venni. Menj ismét szakemberhez és még nem javulsz addig ne ismerkedj. Mellesleg igen rögeszme számodra a párkeresés, mindenképp segítségre szorulsz, nemcsak szünetre...
'Az nem önismeret ha olyan köcsöggel tetted magad aki a pszichológus miatt szekált.'
az önismeret ami ebből jött később, hogy kb. igazából azt ismételgetem, amit gyerekként kaptam, inkonzisztens szeretet, elutasításokkal és elhanyagolással tarkítva.meg nem ismerem fel a manipulációt.
'Amúgy pszichológus mellett amikor nem haladtál semerre minek ismerkedtél?' más miatt kezdtem el járni, és abban nagyon sokat segített és utána/közben kezdtem ismerkedni az ő erősködésére. Aztán pont beleválasztottam és jött a tanulópénz. Eközben meg adódtak családi tragédiák és lekötöttek más dolgok is. De az én hibám, hogy nem tudtam egy gyökérnek kirakni a szűrét s a sarkamra állni és megvédeni magamat. Utólag megtanultam ezt is.
'Először magad tedd rendbe és figyelj már oda, hogy kinek adsz esélyt. Csak ennyi. Nem olyan nagy dolog. Ha meg nem megy akkor inkább maradj egyedül, de ne a férfiakat gyalázd ha képtelen vagy fejlődni.'
Igazad van, írtam is, hogy magamtól is rosszul vagyok, nem így kezdtem ezt. Amúgy köszi a választ, ez a lecseszés kellett. Vannak jó férfiak, csak azt nem látom nekem mázlim lenne, kifognám őket. Lehet amúgy én érdemlem meg, hogy ezeket kaptam, és igazából az összes ilyen mind egy szálig jótét lélek. 😂
szerintem cuki vagy femcel :3
üdv egy incel :)
Adj magadnak időt pihend ki az egészet és amikor már nem érzel rosszul létet a férfiak iránt vagy legalább 1 iránt akkor állj neki újra.
Nem könnyű újra építeni amit leromboltak benned, de biztos vagyok benne h sikerülni fog idővel.
Az erőltetéstől csak roszabb lesz de nem hiszem h kellene 1 év h kiheverd és akkor se leszel elkésve a család alapítással, se semmivel. Több ismerősömnek se volt szerencséje kapcsolatok terén naaaagyon soknak nagyon sokáig. Voltak akik már pont olyan negatívak voltak mint te még tinderre is kiírták ezen érzéseiket és iszonyat gáz volt olvasni őket (meg persze szomorú is) - de mindegyik életébe jött a semmiből egy valaki akivel minden megváltozott és minden is jóra fordult. És mára mindegyik házas/családos/gyerekes ember lett. Bár még sok ismerősömre ráférne hasonlo csoda de ők is inkább incelek és femcelek mint sem normálisak. Lényeg a lényeg veled se lesz ez másképp, már tudod h mit nem akarsz kit nem akarsz az élettől amint új erőre kapsz szépen lassan folytatod a keresés és az ismerkedést. Nyitott szemmel jársz nem sietsz el semmit és lehet már szerencséd is lesz. Drukkolok neked :)
F/31
#12 köszi, hasonlóan látom.Igazából pár nappal ezelőttig tök oké volt, nem mint most egy femcel. Csak volt egy két dolog, ami erre az egészre emlékeztetett.
#11
a pártalálás az egész társadalom rögeszméje. Onnantól kezdve, hogy szingli vagy sok ideig egyre többször találnak be a családból is meg máshonnan is az emberek a kérdezgetésekkel, hogy 'na van valaki?' meg biztatgatnak a faszs*gokra. Legnagyobb hátasom az volt, mikor 1 hónap randi után egy sráccal nem éreztem semmit,a pszichológus meg még adagolja, hogy folytassam, ne hagyjam ott.
Nem rögeszmém ez az egész, nyáron érzelmileg bántalmazva szálltam ki abból a se veléből, utána depis lettem kicsit, amit megoldottam, azóta néha visszatérnek a rossz érzések. Ezzel meg akarok majd pszichológussal beszélgetni.
azt meg mondom, utolsó dolog lenne, hogy így akarjak még esélyt adni pasizni, inkább csak elegem lett az egész mindenségből és depis gondolataim vannak. Utálattal vagyok, mert rettegek hogy megismétlődik minden.De megjegyeztem, hogy pl. férfiak akiket amúgy ismerek és körül vesznek, azokról tök máshogy vélekedek, meg érzek. Nekem csak az online ismerkedéstől lett kikészülésem.
"és undorodom van az összes férfitól, akivel lehetne bármi is. Emellett magamban is keresem már a hibát"
Evvel nem mondtál újat, a mai nők 99%-a így érez láthatóan.
Vagy 5x leírtad ezt a kérdésedben....
Jótanácsként mondom, bár az ilyen undorodom az összes férfitól típusú nőknek egész mást szoktam írni.....kérj meg valami olyan valakit, akivel nem állsz közeli kapcsolatban, beszéljen rólad ŐSZINTÉN.
Az ilyen kis barinők, szülők, hugicák bátorítani fognak a végletekig, hogy nincsen veled semmi baj.
De, valószínű, hogy van.
A női társkeresési problémák mondvacsináltak, üres hisztik.
Kicsíped magad, lemész egy szórakozóhelyre, veszel egy koktélt és válogatsz a pasik közül, akik táncba hívnak.
Nőként ennyire egyszerű, ha legalább az átlagos szintet megütöd.
"Emberismeretben hogy lehet fejlődni? :D Ezt látom pont hibának. Elég könnyen manipulálnak a férfiak azt vettem észre."
Szerintem ebben igenis lehet fejlődni. Azért egy idő után csak felismer az ember mintákat... De az is sokat segít, ha szimplán rászánod az időt arra, hogy valakit jobban meg tudj ismerni. Nem kell rögtön az első gödörbe beleesni (pláne nem ágyba ugrani rögtön!). Beszélgetés, programok, sok érdeklődés, kérdések, kérések... Ezekből lehet rájönni, hogy milyen ember a másik. De ez sokszor hetek/hónapok is.
Aki meg az elején problémás, azzal meg nem szabad foglalkozni.
De ez ugye oda-vissza működik. Szóval neked is rendben kell lenni, hogy egy normális férfi téged válasszon.
Én ezt tudom hozzátenni. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!