34 éves férfiként ha nem vágyok párkapcsolatra, családot alapítani és gyereket meg végképp nem szeretnék akkor pszichológushoz kéne járnom? Vagy ez lehet normális is?

Az a lényeg, hogy te érezd jól magad, nem a szüleid unokázási tervei.

Nyilván oka van ha nem akarsz tipikus házasságot gyerekkel.

Egy gyerek olyan hatalmas feladat, csak annak való Kai akarja tiszta szívéből. Mert a nevelés nem ott kezdődik, hogy megveszem neki a ruhát-kaját, egész nap berakom a TV elé és elviselem hogy ott van.

Nőként személy szerint én sem akarok gyereket, és a házassághoz sem fűlik a fogam.

A pornó és az azonnali szex lehetősége kicsinálja a dopaminreceptorokat, elfordítja az embert az önkielégítés és a prostituáltak felé, ez ma már nagyon gyakori jelenség. Én amúgy elmennék egy pszichológushoz ezzel beszélgetni.

Az, hogy az ember nem akar házasságot vagy gyereket, egy dolog, de hogy az intimitás, szex és érzelmi alapok se hiányoznak neki, az már inkább pszichés probléma, a 21. század népbetegsége az instant gratifikáció okozta pornófüggőség.

Mi számít normálisnak? Nincs igazból ilyen dolog. CSak azért mondják, hogy valami a normalitás, mert ezt szokták meg. De az ember bármit meg tud szokni. A világháborúk alatt általános dolog volt, hogy sorra haltak az emberek, a csatatéren hullottak mint a legyek. Az emberek hozzászoktak és már nem számított extra irívó dolognak, ha valaki meghal melletted.

Ugyanez igaz mindenre. Ha az lenne a normalitás, hogy mindenki pucéran futkozik, akkor az számítana nem normálisnak, ha valaki ruhában jár.

Szóval ne foglalkozz ezzel.

A család amúgy is alapvetően egy gazdasági egység, "érdekszövetség" volt mindig is a történelem folyamán. A legtöbben azért alapítottak családot, mert gazdasági érdekek úgy kívánták és ezér presszionálták az utódokat is erre, mert a túlélés záloga volt az utódnemzés.

Manapság szerintem a fejlett világban ezt már meghaladtuk.

Én sem akarok családot, gyereket, szóval ezért nem is vágyom kapcsolatra sem. Amúgy sincs hozzá se energiám, se türelmem, se idegzetem. Egy kapcsolat is rohadt sok munkával jár, elviselni a másikat, állandó hisztizést hallgatni, folyamatosan kontatban lenni, programokat szervezni aztán persze a megcsalás, szakítás, lelki terrorról nem is beszélve.

Az alkalmi szex is olyan, hogy valakinek bejön valakinek nem. Én mondjuk nem tudnék elmenni prostihoz, nem is vágyom erre, se arra ,hogy jobbra-balra kúrogassak random csajokkal. Még ha lehetőségem lenne rá se csinálnám Most nyáron lett volna, de inkább nem éltem vele. Régebben volt ilyen jellegű "kapcsolatom", de soha többet. Lelketlen és szar az egész.

Mindenki élje úgy az életét, ahogy jónak látja ÉS ezzel senkit nem zavar, nem árt másoknak. Szerintem te sem ártasz senkinek, szóval ne foglalkozz a kritikákkal, senkinek semmi köze ahhoz, hogy te hogyan élsz.