Más is érzi úgy, hogy igazán nem kell senkinek?

Azt rontod el, hogy azt hiszed, hogy ez könnyen megy. Egy átlagos ember nagyjából a többiek 10%-ának jön be úgy, hogy azzal el is tudjon valamit képzelni. És akkor még nem is biztos, hogy minden stimmel vele, és hogy ez visszafelé is igaz.

Persze, van, akinek szerencséje van, de általában a párkeresés egy hosszas folyamat, ezt kell tudatosítani, és nem szabad elkeseredni!

"Én a férfiak nagy részének bejövök, könnyen szoktam találni olyat, akivel kölcsönösen tetszünk egymásnak"

Mindenki a saját szintjén nyomorog... Én ezért már szinte a fél karomat odaadnám. Az csak a nem kellés a javából, amikor láthatatlan vagy, rád sem néznek, hozzád sem szólnak, senki nem próbálkozik, te meg nőként így nem nyomulhatsz. Na, én ezt élem. Nagyon, iszonyatosan kivagyok már, ma is hiába "vadásztam" (volna) egy strandon, nagy büdös semmi...

#6 úristen, dettó. Ugyan ez vagyok én is.:)

Mikor hárman barátnők vagyunk valahol, egy házibulin mondjuk, és jönnek oda a srácok felkérni táncolni a barátnőimet, akiknek amúgy párja is van. Én meg mondjuk ha épp szabadok táncolok a barátnőimmel, aztán megint jön 1-1 srác, és akkor megint egyedül vagyok.:D Szegény kérdező, szimpatikus pasikkal randizol, jaj.🙃 Van akit még randira sem hívtak, és nem picsogunk így.:) Az élet nehéz, találj valami más elfoglaltságot meg vegyél 1 vibrátort és boldog az élet.😂