Miért van az hogy manapság szinte sehol nem lehet ismerkedni ha nincs hatalmas baráti köröd/társasági èleted?

"Régen volt olyan 3-4 lány aki szóba jöhetett, velük ismerkedtem kizárásos alapon."

Ez elég depresszív. Én nem akarok 4 emberből választani, akkor csak egy megalkuvásokkal teli kapcsolatom lenne, aminek pont az a lényege, hogy legyen kivel felezni az albit meg dugni.

Szerintem is probléma hogy a minőséget ennyire felváltotta a mennyiség. Kapásból két dologban is megnyilvánul ez, az egyik az hogy mivel sokan meg vannak győződve hogy végtelenek a lehetőségeik az online térnek hála, így akár már jelentéktelen apróságokért is eldobják a másik embert, hiszen van szebb, jobb, tökéletesebb nála. Ő meg hibázott, onnét már nem tökéletes, nem kell. Még akkor is ez van ha nem is az ő hibája volt, meg úgy egyáltalán a konfliktuskezelés és kompromisszum se divat sokaknál manapság. Sőt mintha hallomásból sem ismernék a kifejezést.

A másik dolog pedig hogy sokkal könnyebben dobálják is el az embereket, ha nincsenek meg a közös ismerősök. Így nem lesz ítélkezés mint pl régebben volt, ha valaki egyszerre több embert hülyít vagy ha érzelemmentes módon játszik mások érzéseivel, és szó nélkül kukázza őket amikor csak neki épp olyan kedve van. És ez a fajta - sokszor ok nélküli - ghostingolás hozta el azt is, hogy sokan már nem is kíváncsiak egymásra, nem akarnak új embereket megismerni. Hiszen minek raknának energiát valakibe, aki majd egy ponton úgyis eldobja őket, vagy egyéb módon okoz csalódást az inkorrekt viselkedésével. Akár jelentős idő, energia és érzelmi veszteségeket hagyva hátra.

Na most ez a két jelenség szerintem nagyon csúnyán betett a jelenkori ismerkedésnek. Nem csoda hogy egyre kevésbé bíznak egymásban az emberek, és egyre kevesebben kívánnak energiát belerakni bármibe is. A ráadás meg az önzés, hogy sokan csak kivenni akarnak. De ez már főleg a jelenkori trendekből alakulhatott így, amik kifejezetten erre bátorítják az embereket is.

Sajnos a 33-as válaszolónak van igaza. Összefoglalva ez a helyzet:

1) "Social" media: klisé de amennyire 'social' legalább annyira 'antisocial'. Nem összehozta az embereket hanem eltávolította. Mindenki a telefonján lóg és 20.000 km-re élő rokonokkal, vagy társkereső Chadekkel ismerkedik, letojva a közvetlen környezetét, rokonait, közelben élő, tanuló lányokat/férfiakat.

2) A fentiből következik hogy nincsenek közösségek. Vagyis vannak de online, ami sosem lesz az igazi, de ha mégis, akkor is biztosan hagy mentális nyomot és rengeteg "független" embert, akik bemagyarázzák maguknak ( mert nem ismernek mást ), hogy ez a normális, holott nem. A normális az hogy családban, közösségben, párkapcsolatban élünk és nem az hogy a GYK-n vagy egy amerikai hasonló fórumon szídjuk egymást.

3) Média: elhitette az emberekkel hogy EGYEDÜL jó, és a másik NEM a gonosz. Holott együtt vagyunk egészek. Félember vagyunk a másik nélkül, de ezt manapság ciki hangoztatni, mert "gyengének" tűnünk, holott pont ez a fajta gyengeség az igazi erő jele. Meg kell nézni filmeket a 90-es évekből, teljesen más volt a család megjelenítése. A család egy boldog, erős közösség volt, ma meg egy egyenesen lenézett, TOXIKUS valamiként van aposztrofálva.

Kérdezem én, ez hogy incelek, femcelek, fuckboyok és catladyk vitáznak ez volna a nagy progresszív jövő? A lehetőségek LAND-je? A fjúcsör? Hát erősen kétlem.

Nem idealizálom a múltat, a konzervativizmus nem is ezt jelenti. De vannak igenis alapvető értékek amit pár évtized alatt ki akarnak módszeresen csinálni.

Sajnos az ismerkedés halott ügy. Zárkózottak vagyunk, mindenki az. Mentálisan és fizikálisan is egészségtelenek vagyunk. Nem ismerjük egymást, nem vagyunk kíváncsiak egymásra. Utóbbi a legszomorúbb. A rohadt internet óta beírsz egy kérdést és mindenre IS ott a válaszod. Nem kell hozzá randevúzni egy másik emberi lénnyel, holott szerintem egy másik emberen keresztül ismered meg igazán önmagad, a másikat, sőt talán egy egész világot. Nem beszélve arról ha gyereketek születik.

38F incel

"Egyébként meg a mennyiség mindenképpen a minőség és a lehetőségek rovására megy, ez egyszerű pszichológiai tény."

Én nem ezt tapasztalom.

Persze pasiknak jó volt biztos, mert a lányok mindig csinik voltak, de végre pár pasi is összekapta magát, nyilván ők lesznek a befutók a helyi szexisták helyett.

Személy szerint nagyobb választékból jobban megtalálom, ami kell. Viszont ha te a nagy választékban a kosár aljára kerülsz, akkor soha nem voltál főnyeremény. Így totál érthető, amit írsz.

35-ös, nem a 33-as vagyok, de egyetértek vele.

A kosaras analógiát szerintem pontosítani kell, mert te azt feltételezed, hogy a kosár, amiből választasz olyan, hogy mindenki akkor látja először, amikor elé kerül, és az éppen a tetején lévő legjobbak közül választ egyet.

A valóság azonban az, hogy a kosarat mindenki látja a teljesen teli kezdeti állapotában, és mindenki az akkori legtetejéről akar válogatni, és ha látja, hogy kifogyott az első egy-két réteg, akkor a többire rá sem hajlandó nézni.

Vagy még egy értelmezés, ami közelebb áll a valósághoz, hogy bár nem láttad teli állapotában a kosarat, de azt látod, hogy hiányzik belőle, ezért bár kiveszel egyet, de közben titkon abban reménykedsz, hogy később találsz majd a földön/ki tudod lopni más zsebéből azt a felső polcos - mondjuk legyen a példa miatt - üveggolyót, amire úgymond valójában vágytál.

Mert a teli kosár üveggolyó azt sugallja, hogy meg sem tudod számolni, mennyi lehetőséged van.

Míg ha mindenki kap egy kistálat, bene 4 üveggolyóval, akkor abból választ egyet, ami tetszik, és örül neki. Hiszen látta a másik 4 üveggolyót is, akár meg is foghatta, megnézhette hogyan csillan a felületén a napfény, és kiválaszthatta a neki szimpatikusat. Míg a megszámlálhatatlan, kosárnyi üveggolyónál ott van, hogy bakker mi van, ha jobban beletúrok, akkor találok szebbet?

"Míg a megszámlálhatatlan, kosárnyi üveggolyónál ott van, hogy bakker mi van, ha jobban beletúrok, akkor találok szebbet?"

Nekem vannak olyan dolgok, ami alapján szűrök. Maradhatunk az üveggolyónál, de annak nincs annyi tulajdonsága, mint egy embernek, hogy jó analógia legyen. Szín, nagyság, forma, csillogás...

Plusz az is közrejátszik, hogy nekem nem kell mindenáron üveggolyó. Ha megtalálom azt, amelyikről nem tudom levenni a szemem, megveszem, de én nem akarok minden üveggolyót megfogdosni.

Ha nekem valaki azt mondja, hogy egy kicsi tálban talál 3-4 üveggolyót, ami kellene neki, akkor neki nincs konkrét elképzelése, hogy milyen golyót akar. Vagy neki férfiként sokkal szebb golyókat mutatnak, ezért könnyebb választania.

35. Én sosem voltam a kosár alján, 48 éves házas ember vagyok, sikeresnek érzem magam, sőt, az életemért hálás vagyok. Persze magamból indultam ki, én egy türelmes, megfontolt, nem csapongó, ellenben heves, gyors, pörgős ember vagyok. Pont az előbbiekkel kell ellensúlyoznom az utóbbiakat, de így a mérleg nyelve középen áll.

Aki panaszkodik hogy egyeseknek csak megszületni volt nehéz, az mire megy vele? Egyet kellene már megérteni! A siker mindig egyes szám első személyében köszönt be. Az hogy a szomszéd milyen sikeres a nőknél, az magát az egyént, az "ÉN-t" miben befolyásolja? Az hogy valaki erősebb, gyorsabb, szebb, okosabb, az azt jelenti hogy ááááá, hagyom az egészet a picccsbe? Ahhoz hogy én sikeres legyek valamibe, azért NEKEM kell megdolgoznom kizárva a külső környezetet. Vagy, a sikeres embereket kezd el vizsgálni, motiváljanak.

Hogy a szomszéd sikeres a nőknél nem azt jelenti hogy miatta már nem marad nő. :)

Ha van célod azt el is éred, csak az út hossza és a befektetett energia más és más. Én nem tagadom, nekem elég komoly elképzeléseim voltak a leendő feleségemmel kapcsolatban, de olyan is lett a végén. Semmivel sem vártam többet mint amilyen én vagyok. Ha sportolok még 48 évesen is, ha adok és adtam magamra külsőleg, ha van több diplomám, ha vannak céljaim, van tartásom, akkor pontosan ilyen nőt is szerettem volna. Megdolgoztam/-om az életemért? Meg.

Én a sírógépeket nem értem, vagyis de. Lusták tenni önmagukért, de azért nekik is a jó nők, a jó élet kellene. Várják a sültgalambot, tipmix, forex, csoda. Mindegy, csak befektetett munka nélkül jöjjenek a milliók, jöjjenek a bomba nők. Az van, hogy ha ilyen emberek pénzhez jutnak, akkor is ugyanolyan lúzerek maradnak. Pont ez a dolgok szépsége! :) Én 2005-ben 90EFt-ot kerestem, lakáshitelem volt, és mégis félre tudtam belőle tenni! ;) Az embert a gondolkodása határozza meg, aki nyávog, hisztizik, sír, másokat okol, az pont ott is marad ahol van.

Mennyiség vs. minőség. A minőségi emberek sosem a mennyiségből választanak, ezt majd figyeld meg. Az ömlesztett árut nem keverik a díszcsomagolásban kínált termékkel. Most pl. rakok össze egy spéci motort. Az összes alkatrésze top end. Felmehettem volna az aliexpress-re is, ott fillérekért kapok az óriási mennyiség közül, nagyjából úgy is néznek ki mint az eredetiek. A sztori folytatását meg mindenki ismeri. A 8EFt-os vs. a 470EFt-os alkatrész. Biztos nincs különbség közötte! :)

Vagy egy olyan hapsi akinek már bárki jó lenne aki nő és mozog, vagy egy olyan aki megválogatja az értékrendje szerint. Csak mondom, az utóbbiaknak sosem volt gondja a nőzéssel. Ja, selejt az van mindkét oldalon, de nézzük meg az arányokat. Nem nézek le senkit, mindenki a saját élete kovácsa. Az hogy az online térben nem olyan az ismerkedés, annak is nyomós okai vannak. A minőség nagyrésze már kivonult onnan. Nem kell felháborodni, ez is mérhető tény.