Le lehet így élni egy teljes életet?

Hiába töltöttem be a 26. életévemet egyetlen egyszer sem kellettem a nőknek. A szociális képességeim annyira visszamaradottak, hogy egyszerűen nem tudom érzékelni és észre venni azt, ha egy nő közeledni próbál felém. Mindig is úgy gondoltam, hogy nekem nem lehet egyetlen nőhöz sem közöm, hiszen úgysem kellenék nekik. A munkahelyen kerülöm a nők társaságát amennyire csak tudom mert megvagyok győződve arról, hogy rossz társaság vagyok és senki sem szeretne velem szóba állni. De nemcsak a nőkkel hanem úgy igazság szerint senkivel sem megy a kommunikáció, van egy két ismerősöm akivel az első perctől kezdve nagyon jól megértjük egymást de az emberek döntő többségével nem tudok beszélgetni. Ha próbálnak is felém nyitni nem tudom tovább vinni a beszélgetést és reagálni sem igazán tudok így lehet azt feltételezik rólam, hogy nagyképű vagyok és senkivel sem akarok szóba állni, pedig ez nem így van. A fent leírtakból adódóan nyilvánvaló, hogy nővel semmilyen jellegű kapcsolatom sem volt sohasem. Szerintetek van ebből kiút vagy ennyi idősen bölcsebb dolog lenne feladni azt, hogy valaha nekem is lehet párom, barátaim és szociális életem vagy teljesen reménytelen és békéljek meg végleg ezzel a helyzettel?