30-as férfiak, ti hogy éltek teljes életet nők nélkül? Én mér 37 évesen közelebb vagyok a 40-hez, de egy jó ideje már nem próbálkozok nőlnél a sok elutasítás miatt, átlag nettü 300 ezres fizu, van egy kis lakásom keleten. Mindegy. Ti 30-35 felett...

Én rájöttem, hogy nekem nem való kapcsolat.

-Első ok, mert szeretem a szabadságot a kötetlenséget.

-Második ok, nem akarok gyereket és kb fix, hogy a másik idővel szeretne.

-Harmadik ok, saját egzisztenciám van nekem is, nem akármi. Ebből kifolyólag vagy hasonló anyagi helyzetűt keresnék, hogy véletlenül sem a pénzem miatt legyen velem. Viszont emiatt a rosta miatt nem sok potenciális jelölt van. Talán ezt úgy védhetném ki, hogy kapcs elején adom a csórót, mint mátyás király.

-Negyedik ok a rengeteg befuccsolt kapcsolat és válás amiket ismerősöktől, kollégáktól hallottam vagy történt meg velük. Sajnálnám a rááldozott időt egy olyas valakire akivel úgy sem működne hosszútávon. Zsábamacska és bizonytalanra nemtudok építeni 33 fejjel.

-Ötödik ok, hogy soha nem voltam a nők bálványa ez rányomta a béjegét az ismerkedésre berögzült viselkedés úgymond. Kerültem őket, kevésnek éreztem magam, ezért meg sem próbáltam. Illetve ők is levegőnek néztek, vagy rossz esetben gúnyt űztek belőlem középsuliban pl.

Beszélgetek velük, viccesnek tartanak, de nehezen bízom meg bennük. A sunyi és az alattomos viselkedés a vérükben van.

Nem hiányzik, hogy idegzsáját kapjak.

Azthiszem ennyi.

Nem élek teljes életet mert ha őszinte akarok lenni magammal akkor be kell hogy ismerjem hogy kib@szottul hiányzik egy társ. Nem egy akárki akivel együtt élek és szex is van hanem egy igazi társ, akit szerethetek, akinek élvezem a társaságát, akire ha csak ránézek már boldognak érzem magam, akinek nem csak a teste izgat hanem az egész lénye is, akiben megbízhatok, akinek el tudom hinni hogy viszont szeret. Az a gond hogy ahogy idősödik az ember egyre több mindent megtapasztal és egyre kevésbé reménykedik abban hogy megtalálja a másik felét. Miközben biztosan tudom hogy létezik valahol de egyre biztosabb vagyok abban is hogy sohasem fogunk találkozni. Ha találkoznánk is nem biztos hogy elsőre felismernénk egymásban azt az embert akire vártunk. Vagy az sem biztos hogy mire odakerülünk én még képes leszek megmutatni azt az oldalamat amit talán szeretni lehet, könnyen lehet hogy egy kiégett, megkeseredett ember leszek addigra. Egyre inkább próbálom elengedni én ezt a dolgot vagy inkább eltemetni magamban és nem tudomást venni róla. Amíg dolgozok vagy amíg a hobbijaimat csinálom legalább nem agyalok hülyeségeken, csak vannak emberek körülöttem ami elég ahhoz hogy ne süllyedjek teljesen bele a magány érzésébe. Csak közben peregnek a homokszemek lefelé a homokórán és egyszercsak majd eljön az a pillanat amikor az ember rájön hogy egyedül maradt. Nem lesz több reménykedés, álmodozás, vágyakozás csak a k.rva nagy üresség amit a végtelenségig lehet majd próbálni pótcselekvésekkel kitölteni de ebből teljesség már sohasem lesz. Nem lehet mindenki nyertes az életben. Többen vannak a vesztesek mint azok akik elvitték a lottó ötöst. A stabil párkapcsolat sem jelent semmit, az hogy stabil lehet hogy csak annyit jelent hogy stabilan szar. Egyedül lenni még mindig jobb mint egy bántalmazó kapcsolatban vergődni vagy egzisztenciális kényszerből összezárva élni egy olyan emberrel akinek már a látványa is negatív érzéseket ébreszt legbelül. Ez persze sovány vígasz, attól hogy tudom hogy sok embernek, sok párnak is szar az élete én nem leszek boldogabb csak valamivel talán jobban el tudom fogadni a helyzetemet.

41F

Én már azon töröm a fejem, hogyan írjam be magam stílusosan a történelembe.

Régebben azt csináltam, mint a 2-es javasolt, de mivel semmi pozitív visszacsatolás nem követte a dolgot, már erre sincs motivációm.

#4: Csak áltatod magad, leírtad milyen egy rossz kapcsolat. És attól még rossz kapcsolat lesz, mert egyre több béta meg gyerekes anyuka vagy kapuzárási pánikos babagyártó sodródik bele hasonlóba.

Egy jó kapcsolat olyan, aki mellett önmagad lehetsz, nem kell egy életen át játszmáznod és nem arról szól, hogy szolgáld őt vagy anyagilag támogasd.