Figyeljetek miért nem akarnak Budapesten az emberek elköteleződni összeköltözni Párkapcsolatba alakulni egymással egyáltalán hogy hogy elég számukra az alkalmi randi lehetősége vagy miért történik elutasítás?

Azért a legtöbb ismerősöm még mindig komoly kapcsolatban gondolkodik és kész is lenne rá. Az más kérdés, hogy a másik kiismerése nélkül, 2 nap ismeretség után nem költözünk össze a másikkal. Nekem pont most van kapcsolatkezdeményem, 2 hónapja vagyunk együtt, elköteleződtünk, de minden megy a maga tempója szerint, nem sietünk el semmit.

Ahol meg nem az megy, ott az alábbiakat látom:

- nem mindenki monogám természet, ez van

- van, aki úgy érzi, nem fér bele az életébe, idejébe egy tényleg komoly kapcsolat... mert ott azért időt kell szánni a másikra

- nem könnyű sok élethelyzetben olyan párt találni, aki megfelel... mondok példát: van egy 35 éves nőismerősöm, egyedül neveli a gyerekét, mert apu lelépett... ő nem akar már gyereket, viszont nyilván olyan pár kell neki, aki elfogadja a gyereket (nem akar pótapukát, nem kitartatni akarja magát és a gyereket... de legalább ne utálkozzon a gyerekre és ne akarja elküldeni bentlakásos suliba, mert idegesíti)... az elég ritka, aki el is fogadja a gyereket, de sajátot nem akar + azért nem ronda (mert a nő sem az), igényes, korban hozzáillik, nem munkanélküli naplopó sugarmommyt kereső fazon... így most éppen úgy van, hogy mivel szükségletei vannak, néha talál egyéjszakást társkeresőn (előre leegyeztetik, hogy ki mire számítson), közben azért próbál komolyat is keresni

- van sok olyan eset, amikor simán megvezetik az egyik felet... sok olyan van, amikor, főleg pasik, hazudoznak, hogy ők komolyat akarnak, aztán 1-2 szex után felszívódnak vagy később mondják, hogy igazából szexkapcsot meg barátság extrákkalt szeretnének