Akik húszas éveik közepén is szüzek maradtak, szerintetek mi gátol abban, hogy elveszítsétek?

ha nő vagy akkor nem gátol semmi, nem is akarod igazán ennyi

férfiként ez egy nehéz, komplex kérdés, annyi féle elvárásnak kell megfelelni hogy regényt lehetne irni róla

Az én véleményem blackpill incelként az, hogy nem érdemes elveszíteni férfiként, mivel nem változik semmi utána sem. Nem leszel magabiztosabb, nem fog utána jobban menni a csajozás és nem fogod jobban érezni se magad utána.

Én azt csináltam egyébként, hogy egy szórakozóhelyen "rámentem" egy kövér nőre és így vesztettem el nagy nehezen sok (10 évnyi) nyomulás után.

Egyébként a nő genetikája jó volt, főleg pszichológia problémái voltak, tehát ha lefogyna szerintem tökéletes nő lenne.

Mivel úgy szexeltem vele, hogy felajánlotta a hosszú távú párkapcsolatot, azóta is azon gondolkozom, hogy talán ha együtt maradtam volna vele és segítettem volna neki, hogy lefogyjon, lehetett volna egy "jó csaj" barátnőm.

Nem igazán akarom azt hiszem.

Mindenáron nem kell valaki.

Mivel nem vagyok jó nő,átlag alatti férfiaknál lett volna talán csak esélyem,bár még ők sem próbálkoztak soha.

Továbbá nagyon visszahúzódó vagyok,egyáltalán nem nyitottam soha férfiak felé. 25/N

Én már közelebb vagyok a 30-hoz, de szűz vagyok. És amellett, hogy igyekszem kiszűrni azokat, akik csak kalandra hajtanának (ez nem mindig egyszerű), alapvetően gyermek- és tinédzserkori traumák miatt sem megy sajnos. Próbálok tenni ellene, csak olyan mélyen gyökerező dolgokról van szó, hogy mindez nem pár év alatt "gyógyul be". Hiába lett volna már számos esélyem, képtelen vagyok igazán kapcsolódni férfiakhoz és megbízni bennük, ezáltal nyilván a szex sem ment volna soha.

27/N