Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Frusztrált vagyok emiatt és úgy érzem gátol az ismerkedésben. Hogyan kellene kezelnem? Kifejtem.
Tudom, hogy sokan azt fogják írni, hogy kamu, pedig igaz.
22 (lassan 23) éves egyetemista lány vagyok. Alapvetően kedves, közvetlen, laza, viszont amit egyre inkább negatívumként élek meg, hogy még szűz vagyok. Tudom, nem kéne cikinek tartani, de egyre inkább zavar.
Az oka elég összetett: sokáig voltak elég komoly önbizalmi problémáim, amik azért gátoltak abban, hogy bárkivel is kialakuljon bármi. Ez most sem tökéletes, de önmagamhoz képest, azért elég sokat fejlődtem e téren. Aztán ott van az, hogy nem igazán sodort össze az élet olyannal akivel alakulhattak volna dolgok, ha mégis, akkor vagy a másik nem akart semmit vagy kihátrált, vagy én nem mutattam ki eléggé az érdeklődésem stb. Illetve ott van az is, hogy az egyetemből én egy jó 1,5 évet otthon ültem a covid miatt (mint ahogy persze sokan mások is) és az az időszak mentálisan nagyon megviselt.
Szóval most ott tartok, hogy már nagyon vágyom az intimitásra. Nem mondom, hogy akárkivel, de azt se gondolom, hogy "életem nagy szerelmére" kellene várnom. Jelenleg külföldön tanulok és eddig nagyon sok mindenkivel beszélgettem. Nem konkrétan párkeresési céllal csak igyekszem mindenki felé nyitni. Aztán majd alakul.
Viszont továbbra is ott motoszkál bennem a dolog és ezen dilemmázok előre, hogy mi van ha valakivel alakul valami (akár csak valami lazább) és odakerülünk, engem frusztrál az, hogy még 0 szexuális tapasztalatom van. Ráadásul mondjam-e el vagy nem. Közvetlen szex előtt vagy már korábban. Tudom, a felnőtt dolog az lenne, ha viszonylag hamar közölném, de őszintén szégyellem. Nem kéne, de így érzek.
És az az igazság, hogy ez valahol egy ördögi kör, mert ez is gátol mentálisan valamilyen szinten.
Hogyan tudnám ezt fejben helyretenni? Hogyan kéne ezt kezelni?
Kérlek hagyjuk az olyan privátokat/kommenteket, hogy majd valaki "elintézi". Értelmes építő jellegű tanácsot, kritikát nagyon szívesen fogadok, olvasnék.
Most kerültem külföldre és most elég sok helyre, programra, találkozóra megyek, szóval már eddig is nagyon sok emberrel találkoztam, fiúkkal is, lányokkal is. Nem ezzel van a baj jelenleg. Jól kijövök bárkivel, könnyen megtalálom a közös hangot. Itt nagyrészt vagy angolul vagy más idegen nyelven beszélek az emberekkel, ez még felszabadultabbá tesz (nem tuom mi miatt).
Nem ezzel van problémám.
Hanem azzal van, hogy ha pl.: megtetszik valaki kicsit komolyabban akkor sokszor elég bután viselkedem, sokszor nem is merem kimutatni és szerintem azért, mert fejben gátol ez, hogy tudom, hogy egyszer odajutnánk, amire egyébként vágyok is, de akkor közölnöm kéne, hogy igen még nem voltam szexuálisan senkivel és ez frusztrál. Az se jobb ha nem mondom el és "magától derül ki". Bár egyébként szűzhártyám szerintem már évekkel ezelőtt átszakadt, de attól még rájöhet a másik.
#4 pont ez az, hogy nem akarom hogy halálra spameljék, mert nem akarom valami random gyakoris emberrel, aki azt se tudja ki vagyok, hogy nézek ki csak meghallja, hogy fiatal és szűz és már írogatna is.
Nem az "ember találással " van bajom, hanem -igen beismerem- ezt fejben kell helyretenni.
Fejben legyél felnőtt és ha érzed hogy zavarban vagy, akkor tudatosan próbálj visszakerülni a nyugodt felnőtt személyiségedhez!
Ne a szüzességeddel azonosítsd hogy mennyire vagy felnőtt!
#6 nem ezzel azonosítom. DE zavar az, hogy már sokadik éve járok egyetemre és hogy ennek az időszaknak valahol (az én fejemben) a tapasztalásról kellene szólnia, ilyen téren is és ez nekem kimaradt.
Az is zavar, hogy tudom sokan már jóval fiatalabb korukban megtapasztalták ezt és, hogy hiába fiatalabb nálam valaki, van már ilyen téren tapasztalata.
Az is zavar, hogy tudom, hogy az utóbbi években mennyit fejlődtem stb. de ilyen téren nem. Hiába van már egy diplomám, hiába önállósodtam sokat, az, hogy van egy ilyen "hiányosságom" ami egyben tapasztalatlanságot is jelent az is zavar. Főként, mert nem visz előbbre, sőt inkább visszahúz.
Nem kötekedni akarok, csak jól esik kiadni egy kicsit magamból.
Kérdező, mi van akkor, ha egy hasonló sráccal futsz össze? :) Akkor legalább nem kéne ezen görcsölni. Egyébként meg ha először barátok lesztek, és mélyül közöttetek a bizalom, akkor lehet hogy ő maga fog felszabadítani ezek alól, és ad egy biztonságérzetet neked ebben.
Arra nem gondoltál, hogy a másik téged szeretne szeretni, és egy ilyen dolog teljesen jelentéktelen? :) Ezen szerintem sokan átmennek, én is átmentem, szerintem az ember jobban fél ettől előtte, mint amikor végül egy jó kapcsolatban ezen keresztülmegy.
Aki ilyen megvet, azzal jobb is ha nem mentek tovább - szerintem. Nem fogad el, nem szeret, és nem tisztel.
Ez teljesen jogos. De még mindig azon kattogok, hogy addig is, hogyan ne zavarjon ez be? Hogyan merjem kimutatni ha tetszik valaki, úgy hogy ne rontsam el saját magamnak, a saját félelmeim miatt.
(Mielőtt valaki írja, egyébként tök szívesen elmennék pszichológushoz, mert hál' istennek nagyon jó életem van amit nagyon szeretek, de van 1-2 olyan dolog pl.: akár ez is, amit szerintem én úgy tudnék a legjobban feldolgozni, ha kibeszélném valaki olyannak aki pártatlan, objektív és ez a szakmája, de jelenleg nem vagyok olyan helyzetben:D)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!