Kevésbé attraktív nő/férfitársaim, hogyan vezetitek le az esetlegesen évek óta tartó a szeretet- és szexhiányotok?

Iszok.

Hétvégente jól bebaszok a haverokkal, de igazából csak rosszabb lesz. Részegen sok faßságot kiadok magamból, olyanokat is amiket nem szabadna, de senki nem veszi komolyan (talán mondhatom, hogy szerencsére).

A munkám nem érdekel, a pénz nem érdekel. Nem költök szinte semmire, nincs is igényem semmilyen értelmetlen szarságra, hogy gyűjtögessem magamköré a kacatokat...

Utazni szoktam, de ez sem köt le túlzottan, ugyanolyan minden hely, ugyanúgy magamat kell elviselnem, tök mindegy hol vagyok és az embereket ugyanúgy nem érdeklem, láthatatlan vagyok mindenki számára.

5 éve nincs párkapcsolatom és lassan 3 éve, hogy abszolút semmi közöm sincs a nőkhöz. Se randi, se egy nyamvadt beszélgetés, se csók, se szex, se egy ölelés, konkrétan zéró.

Régebben amúgy még el tudtam menni bringázni (exemmel is sokat tekertünk), levezettem a feszkót, de ma már nem tudom magam rávenni, hogy egyedül kimozduljak.

Amúgy azt vettem észre, hogy egyre fáradékonyabb is vagyok, folyamatosan alvási kényszerem van, de aludni igazán meg nem tudok. Ilyen félkómában, félálomban tengődök nagyon sokszor (munkahelyemen is).

Semmi nem köt le, nem okoz igazából örömet. Régebben el tudtam kockulni otthon, kikapcsolat, de már ez sem az igazi. Volt egy időszak amikor filmeztem, sorozatokat néztem, és sokat olvastam is, de ezek is mind olyanok, hogy már nagyon ritka, ha valami igazán be tud szippantani...

Amúgy nem a szex és nem a testiség hiányzik főleg. A testi dolgokból is inkább egy kézenfogva történő sétálás, az hogy valaki mellém bújjon, hogy valaki mellett értékesnek érezhessem magam.

De erre már esélyem sincs. A nők vagy levegőnek néznek (de totálisan), ignorálnak, átnéznek rajtam (kb. ez jellemző a 90%-ra) vagy egyenesen ondorodnak tőlem és az látszik rajtuk, hogy a puszta jelenlétem is "sértő" számukra. Mondjuk ez mindig így volt valmiért, pedig régebben (7-8 éve) még egészen jól néztem ki szerintem.

14 én megértelek, de mondjuk én is férfi vagyok

az a baj nők nemhogy nem megértőek az ilyen emberekkel még inkább lejjebb is rugdossák

Hasonló cipőben járok én is nőként. Nem volt még párkapcsolatom, barátaim is utoljára vagy 5-6 éve. A párkapcsolat részét kevésbé bánom egyébként, időnként persze rámjön a világvége hangulat még így is, elsiratom a fiatal éveimet vagy azt hogy mennyi mindenből maradtam ki más emberekhez képest. Ezért is nagyon jó az amit a #16-os ír, vannak olyan esetek amikor inkább "otthon kell rendet tenni" előbb, és csak azután párkapcsolaton gondolkozni. Terápiát, önfejlesztő meg önismereti könyveket én is ajánlani tudom, ha érdekel az ilyesmi.

A szexuális részéhez sajnos nem tudok mit hozzáfűzni, nekem tökéletesen bevállt a sima önkielégítés is eddig, hiányérzet nélkül. Mondjuk megértem ha valakinek az kevés, lehet hogy bugyuta ötlet de kipróbálhatnál segédeszközt beszerezni, nyílván nem lesz olyan mintha együtt lennél valakivel de a megszokottól eltérő lesz.

A szeretethiányt én többnyire kreatív hobbikkal oldottam meg, vagy bármivel ami leköti a figyelmemet. Amit nagyon tudok ajánlani az a kisállattartás, az nagyon sokat tud dobni az ember általános állapotán, kedvén is. Velük sose fogsz unatkozni, mindig fognak valamit találni amivel jobb kedvre derítenek, vagy születhetnek poénos szituációk is. Ha valaki depresszióval kűzd akkor szokták ajánlani a kutyatartást, a napi fix rutin, játék és sétáltatások miatt. Meg ki is lök kicsit a komfortzónádból. Sokszor ki is mutatják a szeretetüket persze, meg ad egy jó érzést/elfoglaltságot az a tény hogy tudod hogy egy másik élőlényért vagy felelős. Alternatívaként nevelhetsz növényeket is akár, némelyik teljesen jól elvan egy kissebb cserépben is, ha panelházban élsz.

Nem hiányzik a szex, igazából férfiakkal nőként amúgy se szokott nagy élmény lenni.

Az jobban, hogy elfogytak a barátaim és nincs kivel programozni, kb csak ezért szoktam elmenni randizni, hogy ne egyedül csináljak ezt-azt, de általában egyből le is jön, hogy nem egymást keressük

Ezek mellett meg introvertált vagyok, amikor nem akarok programozni, az esetek maradék 90%-ban nagyon jól elszórakoztatom magamat.