Hogyan ismerkedjek vidéken? (Bővebben lent)

hát sok szingli nincs fent társkeresőn, élőben ismerkednek.

mióta társkeresőzöl?

Mit számít hol élsz? Jó nyilván ne egy kihalt tanyát vegyünk alapul, de akinek "vidéken" nem megy az ismerkedés, annak a nagyvárosban se fog.

Éltem 4 évet Bp-en, konkrétan senkit nem érdekeltem, pedig az ország legnagyobb egyetmére jártam. Egyetle ncsaj sem érdeklődött, még minimálisan sem irántam. Aztán az egyetem vége előtt hazaköltöztem (pár órára kellett csak bejárnom utolsó évben) és lett barátnőm. Szerencsén és persze kinézeten múlik a dolog.

Nálam a szerencse kérdése volt csak.

Mindig is láthatatlan és érdektelen voltam a nők számára és ez most sicns másképp. Ha 10 ezer nő venne körül, akik mind kb. az én generáciom tagjai, és egyedülállóak, akkor sem érdekelném egyiket sem.

Ez ilyen.

Ha társkeresőn nem megy, jó eséllyel élőben sem fog.

Elszúrtam a zárójelezést, így: (kis)gyerekes

A táncot és a crosst pedig nem az előző mondatban jellemzett programok közé szándékoztam sorolni, hanem inkább mint rendszeres, állandó "elfoglaltságokat" megemlíteni, amik mindkét nem és szinte minden korosztály számára rendelkezésre állnak, csak épp pont nem ismerkedés céljából.

Kihagytad a vidék legfőbb "elfoglaltságát" a kocsmázás, lerészegedés, verekdés (vagy csak szimpla balhézás) szentháromságot.

Nagyjából ez megy, illetve van még a falunap/városrészi nap/városi "fesztivál" - ezek valamilyen tematika köré szerveződnek, általában zabálás és piálás a fő elfoglaltság itt is, csak kap egy szofisztikáltabb megfogalmazást.

Én is ezen kínlódok, nem tudom mi a megoldás.

Nem is jellemző, hogy szem- vagy fültanúja lennék a mindennapokban, hogy az emberek ismerkednének egymással. Olyanokra helyekre gondolok itt, mint amiket gyakran javasolnak, pl könyvtár, tömegközlekedés, utcán, kávézóban. Most fejeztem be az egyetemet, de itt sem volt semmi flört vagy hasonló a szaktársak között.

Ami másik gond - legalábbis nálam egyetem alatt munka nélkül az volt - hogy kevés az olyan hely, ahol ingyen lehet ismerkedni. Tehát a legtöbb közösségi hobbi vagy időtöltés fizetős, az emberek pedig spórolnak, úgyhogy nincs hely és idő megismerni a másikat. Régebben templomban, vásárokon, búcsúban azt gondolnám, több kontakt volt, most pedig már a boltban a kasszásokkal sem nagyon találkozunk, mert a fizetést is elvonultan, automatizáltan csináljuk.

Ha pedig az ember spórol - ami nem egy idegen viselkedés az elmúlt időszakok miatt - és nem jár el, könnyebb otthon, egyedül elnetezgetni, mert az "ingyen" van. A mobilozgatáskor pedig csupa sikeres, gyönyörű embereket látunk képeken szerte a világban, és elkezdjük magunkat rosszul érezni, hogy "csak mi vagyunk selejtesek", amitől a legközelebbi eseményen, ahol tényleg embereket lehetne megismerni, elkezdünk a tökéletlenségünkön aggódni. Elhidegül egymástól egy teljes generáció.

Lehet kicsit boomeres volt a válaszom, de úgy érzem, hogy nagyon sok, egymásra ható összefüggés van itt, ami megnehezíti a pártalálást.

23F