Szerintetek van értelme bejelentkezni pszichológushoz akkor, amikor épp minden rendben van?

Ahhoz nem kell pszichológiai tanácsadás, hogy magabiztosabb légy. Ne haragudj, de olyan ostoba vagy, hogy hiszed kinevetne. Esetleg magában, de nem az arcodba. Neki az munka, pénz, siker, hogy téged útbaigazít. Ráadásul a régihez mennél vissza és mégis attól tartasz, hogy viccesnek tartana. Egyáltalán semmi magadba és másba való hited nincs. Éretlen is vagy, mert nem haladsz előre.

Az önbizalomhoz elég pl a sport, különbozo könyvek, hobbik, tanulás és persze egy szerető társ aki támogat. Nem hiszel a könyvekben pedig lehet azt tanácsolni fogja a pszichológus. Ugyanis ő támpontot ad, végighallgat, de ennyiben ki is merül a munkája. A te feladatod megtalalni a helyes utat és ahhoz fontos az önkritika, önmagad megismerése, onfejlesztés és emberismeret, sőt az egészséges kapcsolatok megismerésének működése is. Millio könyv, videó, csoport van hasznodra és egyikkel se élsz holott a pszichológus nem fog megmenteni. Felejtsd el.

22.

Ez a válasz jól elegyíti az arrogáns rosszindulatot és a pökhendi fennhéjázást.

#23:

Pökhendi fennhéjázó stílusom van. Azért mert leírtam az igazságot miszerint semmi bizalma nincs maga iránt és mások iránt se? Tipikus válasz, hogy nem reagál, de azért reagál. Megsértődik pedig segítő jelleggel írtam. Tényleg nem kell szakember ahhoz, hogy az önbizalmát és másokba vetett bizalmát rendbehozza. Fölösleges pénzkidobás lenne. A gondolkodásmódjával van a probléma amin csak ő maga változtathat, senki más. És hiába nem tetszik önmagad megismerése odatartozik, a pozitív/negatív tulajdonságai. Az egyikből erőt merít ahhoz hogy a másikon javítson. Ilyesmihez igen türelem, akarat és erő kell, sok időbe beletelik, de el lehet érni a célt. Senki se hibátlan, én se vagyok az. Ez nem szégyen. De az már baj, hogy megkeseríti a saját életét és nem tanul a hibáiból.

27.

Ha extrém mértékű kisebbrendűségi érzéstől szenved valaki, azon nem segítenek ezek a dolgot. Hidd el, tudom, mert mélyen érintett vagyok. Igaz én már feladtam, nemsokára távozom az élők világából, de a kérdezőnek nem ártana valami erősebb dolog, mint pár könyv közhelyekkel, mint "mosolyogj többet" meg "ha hálát adsz random dolgokért, akkor minden megoldódik magától" (a la Titok)

Dehogynem segít csak nem kell felfogni úgy, hogy ellene szól.

Mindenkiben van kisebbségi komplexus csak hát nem mindegy milyen mértékben és milyen gyakran. Lehet rajta segíteni! A pátyolgatás szebb dolog, de neki nem arra van szüksége. Inkább arra, hogy önmagával szembe nézzen és lássa a hiányosságait. Ha a pszichológus rámutat, hogy nincs önbizalma akkor is megsértődik, vagy mi van? Írtam, én tőlem menjen hozzá, talán valamilyen szinten segít rajta, de az tény, hogy a munka nagyrésze az övé és ahhoz ha mindjárt földhöz vágja magát kell önismeret és fejlesztés.

29.

És ez az, ami sokaknak nem megy önállóan. Én is próbálkoztam vele régebben. Sokszor. Ideig-óráig működik is, de mindig ott marad a tudatalattidban a félelem, az értéktelenség, a "nem vagy olyan jó, mint mások".