Miért vagy egyedül?

Nagyok az elvárások.

És nekem is van néhány.

De 39 évesen ott tartok, hogy van egy saját házam igaz örököltem, és van itt ahol lakok egy normális állásom.

De kisebb városról van szó, kevés az egyedülálló nő, vagy már gyerekük van, ugyanakkor állítólag vannak de soha nem látok egyet sem.

Ahol lenne egyedülálló, noss ott egy idő után dönteni kellene....valakinek költöznie kellene és valakinek munkahelyet is váltania kellene.

Ezt őszintén szólván már nehezen tenném meg....

Laza kapcsolatot keresnék de erre még senkit nem találtam :)

Szóval szex, együtt töltött hétvégék, közös nyaralások kikapcsolódás de nem élünk együtt.

22 éves vagyok, nincs olyan sok tapasztalatom, mert régebben nagyon elzárkóztam ettől a kapcsolatosditól. De azért randizgattam, és volt egy rövid kapcsolatom.

Úgy gondolom, hogy azért vagyok egyedül, mert most éppen egyedül szeretnék lenni.

Ha valaki olyan kezdeményezne, akivel látnék esélyt, persze nem utasítanám el.

Valamilyen szinten vágyok egy társra, de úgy érzem ez az időszak most ilyen egyedül kell lennem időszak, ezért nem is kezdeményezek senkinél. Bár ehhez hozzá tartozik, hogy nagyon ritkán találkozok olyan emberrel, aki igazán megfog és potenciális jelölt lehetne. :)

Plusz magyarázatként pedig pár hónapja szakítottunk a barátommal, dolgozok, egyetemre járok, most van folyamatban a külön költözés projektem, pszichológushoz is el szeretnék kezdeni járni (semmi extra, csak szükségem van egy kis útmutatásra), a jogsit meg még egy nyelv tanulását is el szeretném kezdeni a vizsgaidőszakom vége után.

Úgyhogy inkább most építem az életem kicsit és magamra koncentrálok, de ha közben az utamba sodor az élet valakit, akkor kerítek Neki helyet az életemben. :)

Így alakult. Nem vagyok vonzó a nők számára, észre sem vesznek, nem érdeklek senkit, kb. láthatatlannak érzem magam a legtöbb közösségi eseményen.

Hozzám nem jönnek oda beszélgetni, és jelét sem adják, hogy amúgy kíváncsiak lennének rám. Nagyon ritkán előfordul, de konkrétan most már évek óta nem is beszéltem nővel (mármint ismerkedés céljából).

A külsőm sem a legjobb, de azért látom, hogy hasonló kinézetű vagy akár rosszabb külsejű srácoknak is van barátnője, szóval nem értem.

Pasasként fiatal koromban kinéztem ahogy kinéztem, a magas libidó miatt hajtottam a nőket. Mára ez igencsak megfakult, ahogy szokták mondani a szerelemben a "kémia".....na ez szabályosan, gyakorlatilag hiányzik.

Biokémia, endokrinológia.

Lehet tenni gyógyszerészetileg ellene, de kismillió a mellékhatás. A tudomány, ahogy fogalmazott a doki, még nem tart ott, hogy legyen erre megoldás.

Mert kivizsgálatlan betegség miatt nem tudok 40 évesen olyan testalkattal lenni mint a tinédzser fiúk! A 186/60 kg nekem nem megy csak a 180/95

1500 kalóriát nem eszek és 15 éve heti 3x2 órát edzek. Akkor sem tudok lefogyni. Ez pont elég hogy magányba ítéljenek a hölgyek. Mert el sem hiszik hogy helyesen érkezek és mozgok.