Szerintetek ti miért nem talàltok párt magatoknak?

17.

Furának találom, hogy te ezt a foglalkozást hátránynak érzed.

Már önmagában a foglalkozásod annyira érdekessé tesz téged, amiért másnak nyüglődni kell, hogy az tudjon lenni.

#17-nek:

Igen, ez valóban érdekes, gyakorlatilag elfogytak a baráti társaságaimból a szingli csajok, úgyhogy most kicsit aktívabban ismerkedem új helyeken is. De nem görcsölök rá, majd jön az, ha jönnie kell :) :) Amikor rágörcsöltem, hogy "hú, szakítottam, most nekem azonnal kapcsolat kell", akkor sorra a defektes lányokat sikerült kifognom :D

Igazából két dolog stimmeljen vele kapcsolatban: legalább alapszinten érdekelje a munkám, ami egyben a hivatásom is (meg engem is az ő munkája), és szeressen sokat a természetben lenni (mert menni fogunk, jó sokat)

10-es, 13-as, 17-es, 19-es voltam

Mármint #21-nek írtam az előzőket :DDDDD

El vagyok én ettől az oldaltól szokva, bocsesz :D

Genetika, külső. Egyáltalán nem jó genetikával születtem sajnos, az arcberendezésem egyáltalán nem jön be a nőknek, se a testalkatom a legtöbbnek. Innentől fogva pedig esélytelen, mert még beszélgetésre/randira se adnak esélyt.

Sokat próbálkoztam, nagyon sokat és főleg élőben,mert régen nagyon sokat jártunk el mindenfelé. Még csak esélyt se kaptam szinte soha, egy beszélgetésre sem. Csak a visszautasítás, kinevetés, megalázás.

Társkeresőn is fent vagyok régóta, kb. az összesen, de semmi értelme igazából. 0 az esély ott is sajnos...

Ez van, ilyen felszínes a mai világ sajnos, igazából azt nem értem, ha nem lehetek soha igazán boldog, soha nem érezhetek kölcsönös vonzalmat, akkor minek vagyok még?! Minek kaptam libidót egyáltalán? hogy szenvedjek miatta egész életemben? Nem értem.

Persze, 6-os, nyilván van... Ha legalább az lenne, már nem lenne teljesen kilátástalan a helyzetem.

(#3)

17: Akkor arról szól, hogy olyan közvilágítás legyen, hogy a rovarok ne szeressenek odamenni?:)

Mért kaptam 0%-ot?

Mert nagyon válogatós vagyok nem csak a külsőt, hanem a belsőt illetően is. Igazából mindennel és mindenkivel szemben magasra szoktam rakni a lécet és mivel ebbe saját magam is beletartozok ezért nagyon sokat szenvedek miatta.

Személyesen nem merek kezdeményezni, max ha egyedül van a csaj odamegyek megpróbálok beszélgetni, de ez a max ami a való életben sikerült eddig.

Introvertált vagyok, a külsőmmel nincs semmi baj, de a belsőmmel annál inkább... 😄

Pl: nem akarok összeköltözni senkivel, szükségem van az egyedüllétre, nem akarok gyereket se most, se máskor. Makacs vagyok, túl őszinte, és néha inkább jobb ha rám se néz senki. Már dolgozok magamon terapeuta segítségével, hogy mi a fenétől vagyok ilyen zárkózott nőszemély.

A családi hátterem elég 'húzós' ebből a szempontból. Iszonyatos elhanyagolásban nőttem fel. Ennek a terheit cipelem 36 évesen is... Remélem egyszer majd nekem is szerencsém lesz.