Budapesten sokkal nehezebb a férfiaknak a társkeresés, mert itt netes felületen egy 50-60 éves nőnek is 30 éves jóképű férfiak hada udvarol?

Az biztos, hogy egy rakás férfi van.

De nem véletlen nem ismerkedem már.

Évekig voltam fent társkeresőkön és rendszeresen azt kérdeztem magamtól, hogy honnan bújik elő ennyi ronda, igénytelen pasas?

100/90 undorító volt. Ha pedig ez az undorító az átlagos, akkor köszöntem szépen, maradok egyedül.

Nem vagyok màr azóta fent sehol, mert elegem lett belőle, hogy randiig sem jutok, mert hányni tudnék tőlük. A többség felelősségtologató, ambíciótlan hülyegyerek személyiségéről meg már ne is beszéljünk.

Biztos van valahol kivétel…gondolom foglalt.

"Miért hiszik azt mégis sokan, hogy Budapesten könnyebb lenne a társkeresés egy FÉRFInak? Wtf?"

ez nem hit kérdése, ez tapasztalat. a béna netes társkeresőkkel örök időkig lehet szarakodni eredménytelenül. ehelyett felmész bp-re, meló után programok tömkelege adja magát, hogy akár totál egyedül részt vegyél rajtuk és más emberekkel találkozz.

nyilván aki látványosan gyökér, annak ott sem lesznek sikerei, ahol 100 nőre 1 férfi jut. de ha sokat jársz emberek közé, könnyebben felhozod magad azokból a készségeidből, amik a jó emberi kapcsolatokhoz kellenek, de otthon a gép előtt görnyedve nem igazán fejlődnek ki.

Aranyszabály gyermekeim: ha 1 év alatt sem találsz akkor az elvárásaid szintje nincs arányban a saját szinteddel... Ez mind a nőkre, mind a férfiakra is igaz.

Két szélsőség: aputestű, gyári segédmunkás pasi ne akarjon csinos ügyvédnőt, elvált 2 gyerekes átlagos nő meg jóképű sebészfőorvost.