36 évesen Budapesten járok Rapidrandira ( társkereső rendezvény ), eddig 3 ilyen rendezvényen voltam, többi lent. Mi a véleményetek?

Soha az életben nem voltam még rapid randin, de szívesen kipróbálnám. Vidéki nagyvárosban élek, itt nem tudok ilyen lehetőségről. Valóban az történik, mint a filmeken, hogy pár percet kap egy-egy résztvevő, aztán továbbmentek a következőhöz, és aztán ...? Mindenki hazamegy, vagy tel.számcsere "műsoron kívül" a szimpatikusakkal (ha volt), és mi van, ha többen is felkeltették az érdeklődésedet?

Személyes tapasztalatom tehát nincs, egy ismerősöm próbált (volna) egyszer így ismerkedni, de az az alkalom végül a sok lemondás miatt elmaradt.

(N)

"Ez tetszett annak ellenére hogy sikerem még nem volt :)."

Az ilyen kincstári optimizmus miatt hanyatlanak a férfiak és robogunk egy matriarchális társadalom felé.

Elképesztő mennyire nincs méltóság és önérzet a férfiakban...

Abban a pillanatban, amikor kikiáltották a feminista egyenjogúságot kellett volna megmondanunk, hogy oké, akkor innentől minden olyan nehézséget a férfisorsban, amihez nem kell fizikai erő, azt szépen át lehet venni, nem mazsolázgatunk az előjogokból, meg hagyjuk meg a terheket, hiszen az "a férfi dolga", meg verjük ki a hisztikét figyelemelterelős Csubakka-érvelési céllal, hogy házicseléd, mintha bárki bárkinek is pisztolyt szorítana a fejéhez, hogy ezeket a dolgokat meg kell tennie.

Megvan az egyenjogúság, innentől mindenki a maga sorsának a kovácsa. Aki egyenjogú az előjogokat, extra kiváltságokat, kvótákat és pozitív diszkriminációt sem kap.

Ahogy a férfinek is ugyanúgy kavarják a háta mögött a szart egy női munkahelyen, a nőket is férfias bánásmódban részesítik a férfi munkahelyen, aztán mégis valahogy az ő toleranciaküszöbük, az ő érzékeny lelkük fakad ki miatta, a férfiak állják a sarat.

Mégis a nők közül van generációról-generációra egyre több, aki rájött, hogy nem ezt a lovat akarta és árulja inkább önként a testét és tárgyiasítja önmagát akár onlyfansszel, webcam modellkedéssel, akár prostitúcióval, sugar kapcsolattal vagy diszkrét aranyásással.

El kéne dönteni, hogy ki mit akar, nem pedig ugrándozni egyik szerepből a másikba attól függően, hogy mikor melyik az előnyösebb éppen.

Vagy akkor káosz lesz, mert mi is aszerint ugrándozunk majd, hogy éppen nagy igényű nővel van dolgunk és akkor modern feminista férfiként "tartsa el magát" vagy életképtelen kis mimózával, akkor meg védelmező, családfő szerepében tetszelgünk, aranykalitkába zárva őt és ellenőrizgetni, hogy akkor se legyen esélye vagy nagyon rosszul járjon a szakítással, ha már nem szeret minket, hiszen mi rengeteg pénzt toltunk bele, nem hagyhatjuk veszni.

Szerintem ezt a játékot be kéne fejezni. Aki elég idős ahhoz, hogy igyon, drogozzon, cigizzen, szexeljen vagy éppen szakmát válasszon, az ahhoz is legyen elég idős, hogy eldöntse, hogy neki melyik szerep fekszik jobban.

Több éve én is voltam 3 alkalmon, de nekem sem volt soha egyezésem.

Nekem is hasonlóak a tapasztalataim minden téren.

Kellemes környezet, kulturált helyen, bár akkor még a Nyugatihoz közeli helyen volt, valami Factory rémlik, de már nem emlékszem mi volt az eleje, azt se tudom, létezik-e még egyáltalán a hely…

Mondjuk én akkor a huszonéves kategóriában voltam kétszer, egyszer pedig beugrósként a harmincasban.

Nekem akkoriban nagyon lehúzás érzetem volt, mert volt konkrétan olyan lány akiben biztos voltam, hogy megvan a kölcsönös szimpátia, de nem jelölt be.

Hát nem tudom.

37/F

"Viszont ha a rapidrandin valakivel szimpatikusak vagytok egymásnak akkor biztos lehetsz benne hogy találkozni akar veled, és már nem ismeretlenként találkoztok."

vs.

4-szer voltál és nem volt szerencséd.