Elvált, gyerekes férfiak, ez mennyire számít nektek?

Nyilván számít, hogy kölcsönösen tűrjék el egymást a gyerekkel, de ha társat keresek, akkor magamnak keresek párkapcsolatot, nem pedig pótanyát a gyereknek. Főleg, ha a gyerek az anyjánál van.

Az exem párválasztásába meg nincs jogom beleszólni nyilván, de persze ha veszélyes a gyerekre az illető, akkor meg fogom tenni.

Persze attól is függ hogyan váltunk el. Ha csak ő akart menni és a másik pasiért hagyott el, akkor nyilván utálni fogom a pasit mint a büdös szart.

De a párválasztás alapvetően nem a gyerekről szól.

Sosem választanék nálam 5-8 évnél fiatalabb párt, nálam ez a határ, így kizárt, hogy a gyerekeimmel egy idős legyen.

Annyiban befolyásolja a párválasztásomat az, hogy gyerekeim vannak, hogy elvárás, hogy jól kijöjjenek egymással, hiszen az életem részei a gyerekeim, hiába vagyok "hétvégi apuka", többet találkozom velük, mint kéthetente két nap. Ha ezt valaki nem fogadja el, féltékenykedik rájuk, akkor az nem az én emberem...

Az, hogy az exem kivel van, az ő dolga, felé is annyi elvárásom van, hogy a gyerekeinket szeresse az új párja. Szerencsére nem hülye, ő sem választana olyat, aki a gyerekeinket nem fogadja el 100%-ban. Ja, és a másik elvárásom az, hogy ne bíráljon, ne kérdőjelezze meg az apaságom, a hozzáállásom az új társa. Azt utálom.