Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy dolgozzam fel, hogy elszúrtam a tökéletest?
Pontosítanék: Elszúrtuk. Ő sokszor nem volt őszinte, ezért én sokszor megbántottam. Ezenkívül mindketten negatív életszakaszban voltunk. Én elfogadtam az ő problémáit, ő viszont kevésbé az enyémeket. Mindketten hibásak voltunk, végül szakítás lett. Megbeszéltük, hogy próbálunk javítani, amibe már én tettem csak bele, de nem kaptam második esélyt.
Viszont, sajnos ő volt a hozzám legideálisabb partner. Rengeteg olyan tulajdonsága volt, amiket szerettem és amikre tényleg vágytam. Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni. Tetszett az öltözködése (egyik előző barátnőmnél sem tetszett ennyire), hogy ölelkezős volt nagyon, táncolt, énekelt otthon, nyitott volt programokra, imádta a horrorokat, olvasott és még a szexben is elég jó dolgokat nyújtott. Külső terén is álomszép volt.
Azóta megpróbáltam ismerkedni, de még a közelében sem volt senki. Nem rendelkezem kiemelkedő külsővel, szóval kb. esélytelen, hogy külsőre hasonló lányt fogjak ki újra. De, sajnos nem csak ez a probléma: Belsőre is szörnyű, hogy milyen lányokba botlottam.
Volt pár randi, volt pár szex, de valahogy senki mellett nem ébredtem izgalommal és kíváncsian. Egyszerűen untam őket és nem tudtak semmi pluszt kiváltani belőlem.
Kb. 1 hónapja botlottunk egy eseményen véletlenül egymásba, ahol volt egy ölelés. Az az ölelés több érzelmet váltott ki belőlem, mint az elmúlt időszakban összesen a többi lány. Neki lényegében már van más az életében.
Mégis mit kezdjek magammal? Sokkal demotiváltabb vagyok mindenben, mióta nem vagyunk együtt és semmi sem kapcsol ki igazán. A környezetem valószínűleg ezt annyira nem vágja le, de nem látom semmi értelmét. Csak pangok a semmiben, pedig próbáltam jobban lenni.
"Ő sokszor nem volt őszinte, ezért én sokszor megbántottam. Ezenkívül mindketten negatív életszakaszban voltunk. Én elfogadtam az ő problémáit, ő viszont kevésbé az enyémeket."
A legsarkalatosabb pontok egy kapcsolatban.🫣
“ ő volt a hozzám legideálisabb partner. ”
Mindezek után???
Akkor milyen az, amikor nem ideális?
Attól, hogy leírtam a kapcsolat negatív részét és a szakítás okait is, még nem csak abból állt a dolog. Nyilván, a tökéletes mondjuk palvin barbi lenne úgy, hogy el is tart, de azért kezeljük már a "tökéletest" hétköznapibban.
És hétköznapi értelemben ő volt a tökéletes. Vicces, de még a környezetünktől is megkaptuk ezt. És ha most ismerkednénk meg (ő is felszabadultabb, én is), teljesen máshogy működne az egész. Mindketten tanultunk a helyzetből.
A válaszok többsége meg arról szólt, hogy nem ő a tökéletes. Hozzáteszem, ez itt teljesen jellemző. Ha valaki elázik, mert esett az eső, akkor is beírják egy csomóan, hogy nem esett az eső. Valahogy itt néha olyan, mintha meg sem értenék az emberek kérdések tartalmát.
És tegyük fel: Mi lenne a következtetés és merre kéne tovább mennem? Konkrétan életemben nem találkoztam hasonló szintű lánnyal még. Menjek tovább még 30 évet és majd 60 évesen a nyugdíjas bálban megtalálom életem szerelmét vagy mire gondolsz pontosan?
Nézd, én csak azt az alapvetést vetem el, hogy létezik "tökéletes". Ha ezt elveted, akkor eldöntöd, hogy akarsz-e párkapcsolatot/családot vagy sem és keresel egy alkalmas személyt.
De látom, hogy te hiszel ebben a koncepcióban. Ez esetben a csaj után kell menni és meggyőzni, hogy tökéletesek vagytok egymásnak. Ha nem vevő rá, akkor bele kell törődni és addig élni tovább az életet egyedül, amíg tart, abban a hitben, hogy ő volt a tökéletes. Más opciót nem tudok mondani.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!