Ez az ismerkedési "zsákutca"?

Most magamból kiindulva, már jópárszor megkaptam én is ezt, hogy "jó parti vagyok, valaki nagyon boldog lesz ha velem összejön", de mikor már a sokadik ilyet kaptam meg olyanoktól, akiktől szerettem is volna többet, akkor átértékelődött bennem ez a kifejezés, és egy finom lekoptatássá degradálódott. Szóval amikor azt mondod, hogy "jó parti, és nincs vele semmi baj, de nem jönnél össze vele", akkor valami mégis csak van, ami miatt nem tudod elképzelni vele. Számomra ez disszonáns.

De igazából ez teljesen mindegy, neked ezt jelenti, nekem azt, lehet egy harmadik személynek meg teljesen mást, hogy ki jó parti.

Hát hogy mi az átlagos, ez megint egy jó kérdés.

Ha definíció szerint vesszük, és elnézve a magyar társadalmat, az elhízott nő/pasi is átlagos, mert lassan már többen vannak (vagy már többen), mint a nem elhízottak.

Magamat átlagosnak tartom pasi szemmel (ha definíció szerint veszem, akkor nem, mert vékony vagyok), viszont a tapasztalataim nem azt mutatják, hogy az lennék. Akkor vagy az van, hogy az elvárásaim nagyok (szerintem nem), vagy a nők elvárásai nagyok.

Ha a sztoridat veszem alapul, miszerint egy srác, aki 4 éves kapcsolatból lépett ki, és egyből utána fél év alatt azért volt ez meg az, én azt nem nevezném átlagosnak. Manapság egy szimpla beszélgetést is nehéz elindítani, nem hogy találkozót leszervezni valakivel, pláne nem egy éjszakát összehozni. Legalábbis a baráti körömben ezt tapasztalom/hallom vissza. Persze az is lehet, hogy csak mi próbálkozunk rossz helyen, és a buborékunkban csak ezt látjuk, de ezt nem hiszem.