Ilyen sok depis 40-es nő van?

Múlt héten volt itt egy kérdés, amiben a nő azt ecsetelte, hogy az új párja 2 év sem tud túllépni a válásán és mindig, mindenkinek arról beszél, pedig tőle megkap minden szeretet és segítséget.

Ebben a korban szinte mindenki cipeli a múltját, traumáit, átesett már váláson, komoly kapcsolaton. Az újnak a lehetősége pedig feltèpi a sebeket és eszébe juttatja azt a sok mindent amit átélt az előzővel.. akivel talán éveket évtizedeket élt le. Kellő önismeret és idő híján nehezen is dolgozzák fel a történteket, amikor talàlkoznak veled talàn nem is uj kapcsolatra vágynak, csak arra hogy kiadják és kibeszéljék magukból az érzelmeket, örülnek hogy valaki meghallgatja őket. Persze ez nem mentség, nem azt állítom hogy helyes főleg veled szemben, ez szerintem az ok. Azért a legtöbb emberre ráférne egy jó pszichologus.

Életközépi válságnak hívják és általában már 35 körül jelentkezni szokott. Ilyenkor jön rá az ember, hogy ő sem marad örökké fiatal, ennek a nyomai is látszanak már, a lehetőségei is egyre korlátozottabbak, ha megfelelő párt akar találni és ha ezek mellett beleesik abba a hibába, hogy a múltat rózsaszín szemüvegen keresztül nézi, akkor még annyi esélye sincs.

Szerintem a fő probléma az, hogy túl hamar akarnak új kapcsolatot. Azt hiszik, ez a legjobb megoldás, pedig, ahogy fent is írták, az új kapcsolat lehetősége feltépi a sebeket, mert óhatatlanul is elkezdik hasonlítani a régihez, akihez még mindig kötődnek. Ki kellene várni, míg az idő begyógyítja a sebeket. Ez bizony idő, amit nem akarnak rászánni. Pár hónap múlva már ismerkednek és észre se veszik, hogy mennyire etikátlanul viselkednek akkor, mikor az ismerkedést is megterhelik az előző kapcsolat problémáival. Igen, ilyenkor én is mindig azt gondolom, hogy ennek az embernek nem barátnőre, hanem pszichológusra lenne szüksége. Csak hát az meg sokba kerül, meg még mindig egy stigma kíséri, hogy aki pszichológushoz jár, az bolond.